Balog Zoltán már aznap mosta kezeit: ő idomított majom ebben a cirkuszban. Elétolnak egy papírt, és aláírja, viszont amúgy a személyes értékrendjébe nem fér bele a paranoid sámánnácizmus, ha tehetné, visszavonná, de hát ki ő ehhez.

Ekkor a gyanú a jelölőbizottságra terelődött értelemszerűen, nem is alaptalanul: ült ott pár olyan sötét alak, akiből simán kinéznénk, hogy Szaniszló Ferenc tanain él. Csakhogy ez nekik is sok volt, ezt a balhét nem vitték el szívességből, hanem közölték, hogy ők direkte ellenezték az eszelős kitüntetését.

A fejgép most Halász János arcát világítja meg, ő pedig kushad, ahogy a szarok a fűben szoktak. Arra már nem telik az arcból, hogy kiálljon: Halász János vagyok, és szeretem a nácikat, huh, kimondtam.

Pedig a kérdések sürgetők. Halász János a kultúráért felelős államtitkár, aki egyébként már korábban bizonyította, hogy egy bugris bunkó. Ő ugyanis már okozott Balognak kínos perceket, amikor megírta a nevében azt a levelet, amely szerint felvették a tantervbe a jelentős magyar írót, Uz Bencét. Abból a jelenetből világossá vált, hogy a levél szerzője személy szerint kurvára leszarja Nyirő Józsefet Uz Bencéstül, azt se tudja, hogy eszik-e vagy isszák, és nem is érdekli; viszont lelkesen és büszkén asszisztál ahhoz, hogy ezeket minden magyar gyerek torkán lepumpálják.

Az ilyen bizonyított bugris bunkóból a Nemzeti Együttműködés Rendszerében simán lehet kultúrállamtitkár. Eddig stimmel, gond egy szál se: ennyit tud ez a párt, sőt ezt szereti. Most azt kellene eldönteni, hogy a bugris maradhat-e államtitkár, miután kiderült róla az is, hogy nácikat babusgat. Nem, nem az a kérdés, hogy ezt a pillanatnyi ügyet el lehet-e sikálni valahogy, hanem hogy bevállalja-e Balog a további hasonló mutatványokat. Megvárja-e, amíg ez a suttyó konkrétan a hátába döfi az SS-tőrt?

Nem, nem Szaniszló Ferencet kellene kérlelni, hogy adja vissza a díjat. Kérlelni senkit sem kell. L. Simon Lászlót sem kérlelte, mielőtt erre a nácibarát bunkóra cserélte.

Cselekedni viszont sürgős. A bűnös megvan, bűne vállalhatatlan, ostoba taplósága a világ szégyenét hozta Magyarországra és a főnökére. Balog Zoltán pedig ott párolódik a bűzben, és amíg nem lép, addig ő is büdös. Minden nappal egyre büdösebb.

Csak rajta múlik, államtitkára-e még ma este Halász János, a nácik barátja.