szerző:
- csunderlik -

Mindez elmegy, ha kisütjük paprikás lisztben. Csak ne a budai kaviáréttermek áraiért tömték volna a pofánkba. Vélemény.

Szepesi Niki szexkönyve óta nem fordult a hazai érdeklődés úgy az úszósport felé, mint miután Magyarország beugróként bevállalta a 2017-es vizes vébét megrendezését, hogy bebizonyítsa, hazánk nem hátrafelé haladó Eric, az angolna a nemzetek között.

Azóta sok minden történt: egy ország előtt altatták el Bol-Dog kabalafigurát és betonozhatták be a sokszoros áron felépült Dagály alapjába. Hosszú Katinka lemondatta az úszószövetség éléről a medencék Darth Vaderét, Gyárfás Tamást, majd bedobták, hogy a Rolling Stones zenélhet a megnyitón, de végül a behúzott sztárfellépő is visszamondta. És mikor már csak annyi maradt biztos, hogy a kormány elutasítja a kényszerbetelepítést, az esztétikai monitorlázadással felérő megnyitóval elstartolt a világbajnokság. A legnagyobb sportesemény, amit valaha Magyarországon rendeztek, már ha nem számoljuk a mohácsi csatát.

Ha ezt gond nélkül lehozzuk, nagyobb meglepetés lesz, mint Czene Attila egyes pályáról behúzott atlantai aranya. Hiszen hiába a felfoghatatlan mennyiségű elköltött pénz – ennyiből kijött volna egy akkora halfarm, ami öt évre megoldja a közellátást, plusz egy Pontypark a gyerekeknek - ez nem garancia semmire. Mert a rendszert ismerve azt is egymilliárdért számlázták volna, ha a megnyitón Váci utcai árusok lövöldöznek az égbe világító gumis bizbaszokat.

Persze azt tudtuk, hogy akármennyi is legyen a költségvetés, az amerikai úszóválogatott tagjai majd nyilván nem a magyar kórházak és iskolák répás zsömléit kapják, hanem a Seuso-kincsek edényeiből eszik a cornflakes-t. Hálából, amiért idejöttek és elveszik az aranyainkat, de ez legyen a KDNP-s Keresztes barátok baja, ha már eleget szapulták a levágósan CEU-s Vízipókot.

©

Czene Attila most szakkommentátorként örvendeztetett meg minket a nemzeti sportcsatornán, más szakértőkkel együtt a vizes vébé megnyitóján. Minden Magyar Fórum-olvasó remélheti, hogy egyetlen izraeli üzletember se nézte az M4-et, mert naná, hogy elárulták, „Magyarország területének 80 %-a alatt termálvíz van”, márpedig a MIÉP-gyűléseken mindig elmondták, hogy a vizekért akarnak ideköltözni a zsidók, ha már negyven év vándorlás után ott kötöttek ki, ahol nincs kőolaj.

A sportvilágtól nem idegen teljes foglalkoztatással magyarázható szakkommentátori jelenlét az egyik oka annak, hogy akkor is érdemes televízión nézni a vizes vébé megnyitójához hasonló esztrádrendezvényeket, ha nem annyira hangulatos, mint a helyszínen, mivel nem jön át a klór- és pisaszag – így nem is kell senkinek a fekete orrcsipesz. A másik indok a kiküldött tudósítóké, hiszen például Bobák Róbert a szakma csúcsa, ráadásul a bajai halfőzőfesztivál óta benne van a levegőben, hogy valaki már megint totál részegen jelentkezik be.

De ennek híján is lesznek szpíkerek, akik alapjaiban félreértelmezve a feladatukat, olyan eszetlenül üvöltenek egy magyar aranynál, mintha hasba szúrták volna őket. A megnyitót közvetítő Székely Dávid egyik nagy erénye amúgy, hogy sok kollégájával ellentétben ő azért mindig megmarad riporternek, és nem változik át a drukkerkocsmák szurkolójává. Most se kezdett el szorítani Egerszegi Krisztinának, hogy sikerüljön beindítania a vizes vébé szökőkútját.

A nyitóünnepség tervezői elkövettek mindent, hogy Puskás Öcsi és Julius Horn mellett végre Hajós Alfréd is bekerüljön a nemzetközi Szaknévsorba. Vízsugarakat és fényfestést ígértek, ami elsőre úgy hangzik, mint a művészet herevasalása, de mégis lenyűgöző lehetett volna, ha Jean-Michel Jarre szintetizátorozik alá, és nem egy olyan ezohablatyot mondanak rá a képekre, hogy „Vagyok a Víz. Az Ősanya. Az Élet forrása. A Magzatvíz.” Mintha Soma Mamagésa írta volna, miután benyakalt egy üveg vodkát.

A nyitány után érkezett egy gyerekkórus, amely nagy örömömre Varró Dániel szövegét szavalta Lezsák Sándor rockopera-versei helyett, bár lényegében mindegy, hiszen semmit nem lehetett érteni, úgyhogy kénytelenek voltunk a szívünkre hallgatni. A láncdohányos producerek szerint a gyerekek és a delfinek mindig garantálják a sikert, de sajnos még csak egy kivetített kecsege se úszott el a királyi vár előtt.

©

Ellenben később láthattunk turulmadarakat, amelyek olyan intenzitással csapkodták a szárnyukat, mint a Fradi Sas egy júliusi bajnoki szünetében, úgyhogy nem csoda, hogy évszázadokig eltartott, amíg ideértünk a Kárpát-medencébe.

Ez már a bőgatyában és fütyülős barackban bővelkedő, szokott mederben folyó történelmi blokk része volt, amelyen először a rómaiak korát idézték meg, amint a pannonok a Duna vizével öntözték a feltúrt földjeiket. Egyik koreográfiától sem vizelte volna össze magát a Koreai Néphadsereg művészegyüttese. A lovasok, sámánok és reneszánsz törpék után jöttek a huszárok, és még egy részletet is előadtak a Háry Jánosból. Csak sajnálhatjuk, hogy nem Dózsa Lászlóval a címszerepben, mert láthattuk volna, ahogy egészen Nemo kapitány Nautilusára menekülnek a táncoslányok, megzavarva a nevezett kapitányt, aki köztudottan azért merült a tenger alá, hogy nyugodtan kiihassa magát a világból, nem a sportállamtitkárság támogatásával.

Igazán hiányzott egy „Roy” becenevű Károly ceremóniamester a színpadról, hogy a kellő pillanatban lökjön egyet a show-n, amelynek az maradt a legértékesebb része, amikor Bogányi Gergely zongoraművész a Magyar rapszódiákat játszotta a Lánchídon. Nem ő tehet róla, hanem  William Hanna és Joseph Barbera, hogy mindig Soros Györgyként kell nevetnem, ha Liszt Ferenc művét meghallom, mert eszembe jut a Tom és Jerry felejthetetlen epizódja, aminél jobban semmi sem adja vissza a Himnuszban is megfogalmazott életérzést: egymást kergető Tom és Jerry vagyunk saját hazánkban.

Ezen nyilván egy sikeres vébérendezés se fog változtatni, ez annyira biztos, mint hogy a NER-ben mindent letérköveznek. Már csak azért is, mert a helyszínek, a sportágak és a résztvevő nemzetek bemutatása után – szerencsére a riportereknél volt kézikönyv az országok nevével - a színpadra lépő köztársasági elnök és a főpolgármester se léptek ki a kereteikből.

Áder Jánosnak ezúttal is minden szava egy jeges hullámcsapás volt az arcba. Tarlós István pedig a leváltás előtt álló iskolaigazgatókat idézve tartott beszédet, az egy komoly verseny lenne, hogy ő vagy Vitray Tamás van-e jobban megsértődve a világra. Egészen bizarr volt azonban nemzetközi úszószövetség vezetője, aki A rózsa neve castingjáról kerülhetett a FINA elnöki székébe.

Innen már csak a záróprodukciók maradtak hátra, hogy mulasson a nép és táncra perdülhessenek a Bol-Dogot felváltó kabalák, Water Willy és Lilly, akik ezzel a névvel lehetnének Brecht-dalokat előadó illegális kommunisták is a weimari Németországban. Helyettük Radics Gigi és Takács Nikolas énekelték el a világbajnokság The Water című hivatalos dalát, okkal negligálva a Demjén-Závodi szerzőpáros Ússz, amíg élsz című szerzeményét, ami sokáig tűnt a Magyar Úszószövetség favoritjának, noha inkább tűnik átoknak.

©

Persze, hogy fogott is a turáni rontás, és nem ment le flottul a megnyitó, mert a fellépése felében nem lehetett hallani a megnyitót záró sztárvendég, a kongói diktátornak öltözött CeLoo Green énekét. Noha kifejezetten jó formában volt az annyira várt performer: nem lepődnék meg, ha testőrök helyett a Greenpeace aktivistái vigyáztak volna rá a Duna-parton. Ha két hétig itt marad, Kenderesi Tamásnak garantáltan nem jut sajtburesz.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve” - nyugtázta Ferenc József a magyarországi látogatásait, és a megnyitót a helyszínen megtekintő Orbán Viktor is elmondhatta ezt az ünnepség után. Mert mindez elmegy, ha kisütjük paprikás lisztben. Csak ne a budai kaviáréttermek áraiért tömték volna a pofánkba.

A televízióközvetítés során amúgy példásan kevésszer mutatták a miniszterelnököt. Mert ilyenkor azért a víz az úr.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Sport

Tényleg ez volt a világ legparádésabb nyitógálája?

A szervezők pompázatos előadást ígértek a vizes vb megnyitóján, ehhez képes kaptunk sámánokat, operettet és pszichedeliát is a 3,4 milliárd forintból megvalósult gálán. Bele se merünk gondolni, hogy a kétszámos haknit lenyomó sztárvendégnek ebből mennyi jutott.