A Science Daily értesülései szerint ugyanis ezek a mikroorganizmusok akár a nap energiájának 10 százalékát is képesek biomasszává alakítani, szemben a termények 1 és az algák 5 százalékával. Ez annyit jelent, hogy a cianobaktériumok nagy mennyiségű üzemanyagot szolgáltathatnak, anélkül, hogy jelentős méretű termőföldre lenne szükségük.

az Európai Tudományos Alapítvány (European Science Foindation – ESF) közelmúltban rendezett konferenciáján a szakértők arról beszéltek, hogy a cianobaktériumoknak köszönhetően alakultak ki a Föld jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-készletei, s ugyanezt a reakciót kiváltva lehetséges lehet laboratóriumi, vagy akár ipari körülmények között kőolajat előállítani.

A teóriák szerint ehhez olyan nanoméretű szerkezetekre lesz szükség, amelyek képesek összeépíteni saját magukat, s a növényekhez hasonló működési terepet biztosítanak a cianobaktériumok számára.

A technológia még fejlesztés alatt áll, s a szakemberek szerint az előttünk álló évtizedben még nem találkozhatunk majd működő baktérium-erőművekkel. A jelenlegi legjobb megoldást az algák jelentik, a közeljövőben valószínűbb, hogy a vízi élőlényekből származó biodízel hajtja majd az autóinkat.