Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Tüntetést tartottak jogvédők, újságíró-szervezetek és felsőoktatási hallgatók pénteken este Bécsben a magyar médiatörvény ellen a magyar nagykövetség előtt, és támogatásukat fejezték ki az ugyanaznap Budapesten és Pécsen zajló tüntetések mellett.
|
|
A rendőrség mintegy 150 főre, a szervezők mintegy 250 főre becsülték a résztvevők számát. A mintegy egyórás, békés tiltakozó megmozdulás résztvevői petíciót adtak át Szalay-Bobrovnitzky Vince nagykövetnek. A tüntetést kilenc szervezet, köztük az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet bécsi irodája, a bécsi Concordia Sajtóklub és más ausztriai újságíró-szervezetek, valamint az osztrák felsőoktatási hallgatói önkormányzat támogatta.
A Riporterek Határok Nélkül szónoka úgy fogalmazott, az új médiatörvény sérti a sajtószabadságot és a tájékozódáshoz való jogot. A törvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt, az Európai Bizottságot és az osztrák kormányt pedig arra, hogy lépjenek fel határozottan a törvény ellen. "A magyar médiatörvény az első lépés a demokrácia eltörlése felé vezető úton" - mondta a GPA sajtószakszervezet szónoka. Az Amnesty International ausztriai irodavezetője, Heinz Patzelt azt mondta: a kormány "ne féljen az ellenzéktől és az eltérő véleményektől".
|
| Fotó: Filep István |
A tüntetők szóvivője köszönetet mondott a nagykövetnek, amiért ellenkező álláspontja ellenére meghallgatta érveiket és amiért átvette a petíciót. A diplomáciai képviselet vezetője a tüntetés előtt az őt megszólító, gyülekező résztvevőkkel beszélgetett, vitázott, a médiatörvény mellett érvelve.
|
| Fotó: Filep István |
Ugyancsak a nagykövetség előtt, a médiatörvény elleni tüntetéssel egy időben a Magyarországgal szembeni erős bírálatok ellen tartott demonstrációt egy kisebb, mintegy tízfős csoport. Mint azt az ausztriai magyarokból szerveződött tüntetés szervezője, a salzburgi Karsai Péter az MTI-nek elmondta, nem a törvény ellen vagy mellett akartak állást foglalni, hanem a túlzónak és felületesnek tartott külföldi bírálatok ellen tiltakoztak. Véleményük szerint az erős bírálatok valódi okát a nemzetközi nagyvállalatokat és külföldi bankokat érintő válságadók jelentik.
