Magyarország és Németország rendszeresen, legalább félévente egyezteti szakértői szinten az aktuális uniós ügyekben képviselt álláspontját. A csütörtöki megbeszélések ebbe a folyamatba illeszkedtek – mondta Ódor Bálint. Hozzátette: a német fővárosban találkozott a kancellári hivatal, a külügyminisztérium és a gazdasági minisztérium uniós ügyekben illetékes vezetőivel, valamint a nemzetközi politikai témákkal foglalkozó SWP kutatóintézet szakértőivel.

Az egyeztetések első fő témája a formálódó új kormányközi uniós megállapodás volt, amelynek kidolgozásáról az előző, december elején tartott uniós csúcson határoztak az állam- és kormányfők. A költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó megállapodást jelenleg véglegesítik és várhatóan a január végi uniós csúcson fogadják el. A magyar álláspont szerint a megállapodásnak az európai egység további erősödését kell elősegítenie. A költségvetési unió létrehozása nem vezethet széttartó, többsebességes fejlődéshez.

A következő, 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetési periódussal kapcsolatban Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy alulról szerveződő költségvetést szükséges megalkotni, a célokhoz kell igazítani a forrásokat. Ezen túlmenően a berlini egyeztetésen a magyar delegáció jelezte, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, amely az úgynevezett kohéziós politikára fordítandó források elosztási szabályaira vonatkozik, mert azok alkalmazása Magyarország számára hátrányos helyzetet teremt – mondta Ódor Bálint.

Az egyeztetésen a magyar küldöttség a bővítési folyamatot illetően kifejezte a budapesti vezetők reményét abban, hogy Szerbia február végéig megkaphatja a tagjelölti státust, és hangsúlyozták, hogy Montenegró esetében támogatják a csatlakozási tárgyalások júniusi megkezdését – mondta a helyettes államtitkár.