Magyarország "kétségkívül prioritást élvező partnerünk Kelet-Európában", a két ország kapcsolata pedig minden irányban kedvezően fejlődik - mondta az orosz elnök, amikor fogadta az egynapos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktort.

Putyin emlékeztetett, hogy Oroszország - Németország után - a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, 2011-ben 11 milliárd amerikai dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a befektetések az utóbbi három évben nem, vagy csak nagyon alacsony mértékben növekedtek, ezért ezen a területen további lehetőségek vannak az együttműködésre.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország meghatározó szerepet játszik Magyarország energiahordozókkal való ellátásában a kőolaj, a földgáz, valamint a villamos energia területén egyaránt, és a nukleáris fűtőanyagot is orosz cég szállítja a paksi atomerőműbe.

MTI / Koszticsák Szilárd

Kijelentette egyúttal, az orosz társaságok készek arra, hogy részt vegyenek a magyarországi erőművek felújításában, illetve újak építésében. Az energiapolitikát érintve köszönetet mondott azért is, hogy Magyarország támogatta a Déli Áramlat földgázvezeték építését, amelynek megvalósítása során a magyar gazdaság mintegy 610 millió eurónyi beruházáshoz jut, a tranzitdíjakból pedig további bevétele származik majd, és gázellátása is javulni fog.

Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy több magyar vállalat - elsősorban a gyógyszeriparban - nagyon sikeresen működik az orosz piacon.

Putyin végül üdvözölte és megköszönte, hogy tavaly Budapesten, a Városligetben sétányt neveztek el Lev Tolsztoj világhírű orosz íróról. "Ez is azt mutatja, hogy a kapcsolataink egészen másképp alakulnak jelenleg, mint az utóbbi tíz évben. Átláthatóbbakká válnak, baráti és pragmatikus jelleget öltenek" - zárta szavait.

Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együttműködésben legyen Oroszországgal - mondta köszöntőjében Orbán Viktor.

"Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is, de a tiszteletet, amelyet Oroszország iránt érzünk, elsősorban nem Oroszország mérete, hanem kultúrája váltja ki belőlünk, és az orosz kultúra iránti tiszteletünk adja meg az alapját a jó gazdasági együttműködésünknek" - fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette, hogy Magyarország mindig is egy nagy nemzetként tekintett Oroszországra, amelynek nagy jövője van. A miniszterelnök közölte, a magyar kormány bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, kifejezetten szeretné megőrizni a két ország közötti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít "Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára". Reméli, hogy Magyarország is képes lesz növelni Oroszországba irányuló exportját.

Moszkvai látogatásának célja - folytatta -, hogy a válság utáni korszak kérdéseiről egyeztessenek, a pénzügyi válság után ugyanis Európában egy új korszak kezdődik, amelyben Oroszországnak szerinte kiemelkedő szerepe lesz. "Mi egy erős európai országként szeretnénk együttműködni a hatalmas Oroszországgal. Nyitottak vagyunk minden kérdés őszinte megtárgyalására és megállapodásra is" - összegezte álláspontját Orbán Viktor.

A néhány perces nyilatkozatok után Orbán és Putyin szűk körű megbeszélést folytatott, majd megkezdődött a két delegáció plenáris tárgyalása a Kremlben.

Orbán egyes várakozások szerint tulajdonrészt adhat az oroszoknak a paksi atomerőműben, a megépítéshez nyújtott hitelért cserébe. Ennek ellenére nem valószínű, hogy bármilyen megegyezés szülessen Moszkvában a paksi bővítésről, egyszerűen az egész beruházás nincs úgy előkészítve, hogy bármi konkrét dologról tárgyalni lehessen – mondta a hvg.hu-nak Deák András.

Az energetikával is foglalkozó Oroszország-szakértő szerint két konstrukcióban állapodhatna meg Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal – jelenleg egyiknek sincs realitása. Az elsőben a know how-t, a technológiát biztosító orosz beruházó egy mérsékelt – mondjuk egy milliárd eurós – hitelkeretet is nyitna a beruházás megkezdésére, de ebben az esetben is szükség lenne arra a négy milliárd euróra (vagyis mintegy bő ezer milliárd forintra), amibe az egész bővítés kerülne. Ennek előteremtésére Deák András szerint az E.ON gázüzletágának felvásárlásával nincs esély.

A másik megoldás – amit Oroszország több esetben alkalmazott már, legutóbb egy török atomerőmű felépítésénél – az lehet, hogy Moszkva teljes mértékben magára vállalja a beruházás költségeit, és az üzemeltetést is – cserébe azonban hosszú távú áramvásárlási szerződést kell kötnie a másik félnek. „Ezt egy stabil finanszírozású, nagy, nem uniós tagállam, mint amilyen Törökország is, megteheti. Magyarország azonban nem stabil finanszírozású, kicsi, és uniós tagállam, ha lenne is pénzünk egy hosszú távú szerződés finanszírozására, az uniós atomenergia-felügyelet előírásait akkor sem kerülhetnénk meg. Persze beszélgetni bármiről lehet, az ingyen van” – mondta a hvg.hu-nak Deák András.