Csütörtökön délután ül asztalhoz Valgyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Orbán második miniszterelnöksége során másodszor tárgyaljanak egymással. A Putyin meghívására érkező magyar küldöttségnek tagja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója - számolt be az MTI. A tervek szerint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor délutáni szűk körű megbeszélése után plenáris tárgyalást tart a magyar és az orosz fél. Ezen részt vesz az orosz mezőgazdasági miniszter, továbbá három orosz nagyvállalat, a Gazprom, a Roszatom és a Vnyesekonombank elnöke is.

„Magyarország elemi érdeke, hogy az Oroszországgal, második legfontosabb kereskedelmi partnerével kialakított modern, a 21. századhoz méltó együttműködése tovább fejlődjön.” A szokásos semmitmondó Szijjártói szófordulattal felvezetett moszkvai látogatásról mindenki úgy gondolja, hogy alapvetően Paks bővítése és mellette a Déli Áramlat-szerződés gatyába rázása a lényege. Maga Szijjártó Péter sem tagadta, hogy a találkozón szóba kerülhet az atomerőmű bővítése, bár erről konkrétabbat nem mondott.

Szijjártó a találkozó előtt minden híresztelést idő előttinek nevezett az atomerőmű bővítésével kapcsolatos találgatásokról. Csak annyit erősített meg, hogy a kormány kiemelt célja az ország energiaellátásának jelenleg 43 százalékát biztosító atomenergia részarányának növelése, amit a paksi erőmű bővítésével akarnának elérni. Az erőmű bővítését 2012 nyarán kiemelt beruházássá is nyilvánították.

Pénzért atomot

Paks bővítése már régóta napirenden van, csak éppen pénz nincs rá. Az sem újdonság, hogy az oroszok részt vennének a beruházásban, melyhez pénzügyi támogatást is adnának, erre már ajánlatot is tettek. Az Orbán mostani látogatása előtt megjelent sajtóinformációk szerint ennek az ára az is lehet, hogy az oroszok tulajdonrészt kapjanak az atomerőműből.

Az orosz hitelnyújtás ára vagy egy nemzetközi bank garanciája, vagy orosz részesedés szerzése lehet – írta a Népszabadság, orosz-magyar üzleti kapcsolatokat ismerő forrásra hivatkozva. Utóbbiról elképzelhetőnek tartják egy állandó tulajdonrész szerzését és egy hitel-visszafizetés időszakáig tartót is. A lap utalt rá, hogy a paksi bővítés Orbán 2010. novemberi moszkvai látogatásának is témája volt. Ám akkor Orbán olyan pénzügyi konstrukciót ajánlott, melyet Putyin – akkor még miniszterelnökként – elutasított. Eszerint az orosz hiteleknek csak egy részét fordították volna az atomerőmű építésére, a többit szabad felhasználásra kapta volna a magyar kormány.

Orbán Putyinnál 2010-ben. A paksi atomerőmű bővítése már akkor is szóba került.

AFP / Ria Novosti / Aleksey Nikolskyi

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy a szerdai tárgyalás végén Orbán azzal fog a sajtó elé állni, hogy eladta Paks egy részét az oroszoknak. Deák András, a Magyar Külügyi Intézet vezető munkatársa múlt pénteken úgy vélte, ezen a találkozón nem fognak jelentős megállapodások születni.

Nem vagyunk stratégiai partner

Oroszország nem tekint stratégiai partnerként Magyarországra, ráadásul a két ország viszonya konfliktusos – mondta Deák az MTI-nek. Ez a Fidesz Oroszország-ellenes ellenzéki retorikájából is következik a szakértők szerint, amit a Népszabadság szerint tetéz a Mol-részvények visszavásárlása, és a Moszkva tér átnevezése, amiket az orosz fél sértésként értékelt.

Az atomerőmű kérdése mellett fontos lehet a Déli Áramlat-szerződés témája is. Budapest 2012 őszén aláírta a részvényesi megállapodást, ám a megvalósítás részleteit 2015-ig rendezni kell. A vezeték építését már elkezdték, és 2016 januárjában már gáznak kell benne folynia. 2015-ben jár le a hosszú távú magyar-orosz gázszállítási szerződés is, melyet szintén meg kell újítani.

A találkozó másodlagos kérdései közül szóba kerülhetnek még a Magyarországon áthaladó orosz-európai szállítási útvonalak kérdései, az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export esetleges növelése, és a végét járó magyar katonai helikopter-flotta megújításában való orosz részvétel lehetősége is.