szerző:
B. Simon Krisztián

Alkotmánybíróság elleni támadás, közmédia-vezetők lemondása, gyerekvállalási támogatás, hazafias intézkedések: Európa a Jaroslaw Kaczyński vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt viharos kormányzására figyel. Maciej Kisilowskit, a Közép-európai Egyetem jogászprofesszorát kérdeztük, mit kell tudni a lengyel demokrácia állapotáról, és mennyiben hasonlítanak az ottani fejlemények Orbán hatalmi politizálásához.

hvg.hu: Az új lengyel kormánnyal kapcsolatban sokan orbanizálódásról beszélnek.

 

Maciej Kisilowski: Azért ez a hasonlat sántít: a lengyel kormánynak ugyan elég nagy támogatottsága van otthon, de a jelenlegi választási siker távolról sem precedens nélküli. A Jog és Igazságosság (PiS) 37,5 százalékos támogatottsággal 51 százalékát kapta meg a parlamenti mandátumoknak., ami nagyon távol van az Orbán-féle alkotmányozó többségtől.

 

hvg.hu: Mit gondol azokról az intézkedésekről, amelyek mégiscsak alapot adnak a párhuzamnak?

 

M. K.: A legtöbb probléma, amit a nemzetközi sajtó felemleget, csupán olyasmi, amit politikának szoktunk hívni. Már a választások előtt nyilvánvaló volt, hogy a PiS erősen jobboldali párt, és egyetlen lépésük sem igazán meglepő a kampányukat ismerve. Ha ezt vesszük, felháborodni sincs nagyon értelme, hiszen a választók erre a programra szavaztak.

hvg.hu: Az év első napján lemondott a lengyel közmédia összes vezetője, mivel egy új jogszabály értelmében az eddig részvénytársasági keretben működő közszolgálati televízió és rádió vezetőit a jövőben a kincstárügyi miniszter nevezheti ki. Ez nem annak a jele, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan az új lengyel kormány is a média feletti irányítás átvételével kezdi hatalma bebetonozását?

 

M. K.: A közszolgáltai rádió és tévéadók vezetői azért mondtak le, mert tudták, hogy előbb vagy utóbb úgyis kirúgták volna őket. Alapvetően nyugtalanítónak tartom én is a média feletti hatalom átvételét, főleg azzal a sebességgel, amellyel Kaczyńskiék teszik, de nem felejthetjük el azt sem, hogy az elmúlt 25 évben bevett gyakorlat volt, hogy az új politikai vezetés automatikusan a saját embereit ültette felelős pozíciókba. Csúnya lépés, de nem ássa alá az alkotmányos rendet.

hvg.hu: Olyan populista lépéseket sem tart nyugtalanítónak, mint a nyugdíjkorhatár csökkentése vagy a családoknak járó gyerekenkénti havi 40 ezer forintnak megfelelő juttatás? Vagy a történelemkönyveket átíró, az EU-zászlót a hivatalos ülésekről eltávolító gesztuspolitpolitizálás?

M. K.: Ezek a lépések megosztóak, de csak egy van, ami tényleg komolyan szembemegy a jogállamiság és az alkotmányosság játékszabályaival: ez pedig az alkotmánybíróság munkájába való beavatkozásuk. Épp elég aggasztó fejlemény önmagában, hogy úgy akarja megváltoztatni az alkotmányos rendet, hogy nincs meg hozzá a kétharmada. Nem kell még hozzáadni ehhez a problémához 25 másikat, amelyek ellenérzéseket szülnek, de legalább nem törvénytelenek.

hvg.hu: Az új lengyel kormány nem fogadja el az elődje által kijelölt alktománybírókat, és a saját embereit rakná a helyükre. Miért olyan fontos ez?

M. K.: Az alkotmánybírók többsége a két cikluson át kormányzó Polgári Platformnak köszönhette a pozícióját. Bár sokukat a PiS is megszavazott, és eddig nem lehetett annak jelét látni, hogy az alkotmánybíróság különösebben ellenséges lett volna velük szemben, a PiS nem érte be ennyivel. Mivel az alkotmánybíróság tagjait, éppen azért, hogy ne legyenek kitéve politikai játszmáknak, kilenc évre nevezik ki, 2019-ig - az új kormány mandátumának lejártáig - már csak három hely üresedik meg. A 15 tagú alkotmánybíróságban a többség biztosításához nyolc lojális bíróra van szükség – a PiS ezért azt szerette volna, hogy ő nevezhesse ki az előző kormány helyett az idén megüresedett öt helyre a bírákat. Ehhez megfelelő indok volt nekik, hogy az előző komány is túllépte hatáskörét, hiszen az országgyűlési választás előtt két olyan alkotmánybírói helyre is kinevezett embereket, amelyek csak decemberben üresedtek volna meg – erről mellesleg maga az alkotmánybíróság is megállapította, hogy alkotmányellenes. Az új parlamentnek tehát joga volt ahhoz, hogy ennek a kettőnek a helyére új bírákat nevezzen ki, de az új kormány ennél is tovább ment, és még három helyre nevezett ki bírákat, akiknek a megbízatása novemberig szólt, így az előző parlementnek még joga volt róla dönteni.

A lengyel parlament alsóháza, a szejm megszavazta az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását a varsói parlamentben 2015. december 22-én éjjel
©

 

hvg.hu: Mire akarja felhasználni a PiS az alkotmánybíróságban megváltozott arányokat?

 

M. K.: Ezt elég nehéz megmondani. A kormány egyszerre dolgozik azon, hogy 2017-re az ő emberei legyenek a testületben többségben, másrészt december 22-én éjszaka a szejm hozott egy olyan törvényt, hogy az alkotmánybíróságnak minden törvény esetében legalább fél évet kell várnia, míg elkezdhet vele foglalkozni. Tehát akár alkotmányellenes intézkedések is legalább fél évig érvényben maradhatnának, és az alkotmánybíróságnak még azután is kétharmados többségre lenne szüksége ahhoz, hogy egy törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítson. Hogy miért van erre szükség? Elképzelhető, hogy olyannyira alkotmányellenes terveik vannak, hogy még az általuk kinevezett bírók sem merik majd nyugodt szívvel alkotmányosnak nyilvánítani ezeket. Pesszimista forgatókönyvként szóba jöhet a választási törvény módosítása: ha öt hónappal és 29 nappal a választás előtt változtatják meg, az alkotmánybíróság csak a választások után vizsgálódhat. Még soha nem volt olyan, hogy lengyel jogászok ilyen egyhangúlag ítéljenek el valamit, mint ezt az intézkedést. Tiltakozott a jogvédő civil szervezeteken kívül a teljes bírói kar, beleértve a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, a legfőbb ügyész és még a krakkói Jagelló Egyetem jogi tanszéke is, ahol Andzrej Duda végzett és egy ideig tanított. A köztársasági elnök volt ugyanis az, aki stoppolta annak a három alkotmánybírónak a kinevezését, akit az előző kormány idején szabályosan választottak meg.

 

hvg.hu: Ha ennyire Jaroslaw Kaczyński vágyairól szól minden, miért nem ő a kormányfő?

M. K.: Az lenne a logikus, hogy amennyiben mindenről ő akar dönteni, akkor vállalja is a felelősséget a politikájáért, és ő a miniszterelnök. De most úgy tűnik, hogy erre nincs szükség, hiszen anélkül is majdnem mindent úgy tesz a kormány, ahogy ő akarja. Az új bírókat például éjféltájban választották meg, alig pár órával azelőtt, hogy az alkotmánybíróságnak döntenie kellett volna a bírók megválasztásának alkotmányosságáról, Duda elnök pedig az éjszaka közepén iktatta be őket.

hvg.hu: Kaczyński politikájára mekkora hatással volt az eurózóna válsága és a növekvő EU-ellenessége?

M. K.: Nem hiszem, hogy a PiS programjára befolyással lett volna, hogy mi történik most Európában. A párt az alapítása óta konzisztensen hazafias, újraelosztó politikát folytatott, retorikájában pedig fontos szerepet játszott a nemzeti büszkeség. A PiS már 2005-ben azt mondta, a liberális Legyelország helyett egy szolidáris Lengyelországot szeretne létrehozni. Most is az erős állam és az újraelosztás az első számukra, és hogy a multik és a gazdagok helyett a dolgozó szegényeknek jusson több. Lengyelországban a választóknak igényük is van erre a fajta politikára, akárcsak Magyarországon. Az átlagos lengyel munkavállaló élete a tevékenységek kiszervezésére épülő gazdasági rendszerben nem különösebben rózsás: az átlag nettó fizetés például 650 euró (nagyjából 200 ezer forint), ami azt jelenti, hogy nagyon sokan még ennél is kevesebbet keresnek. Nem csoda, hogy az embereknek tetszik a PiS politikája, szimpatikus számukra, hogy pénzt kaphatnak a gyerekvállalás után, és így tovább. Főleg azután, hogy a liberális kormányzás évei alatt a választók úgy érezhették, jobban érdeklik a vezetőiket a multicégek érdekei, mint a választók jóléte.

hvg.hu: És ki lehet Lengyelország szövetségese? A nemzetközi sajtó szerint se Németország, se az EU nem különösebben kedves Kaczyńskinek, de vajon az oroszbarát magyar kormány szimpatikusabb neki?

M. K.: Elég problémás ez a helyzet, hiszen Orbán nagyon jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miközben Kaczyński azzal vádolja Putyint, hogy meggyilkolta a testvérét (Lech Kaczyński 2010. április 10-én, a szmolenszki légikatasztrófában vesztette életét. A delegáció a  katyńi vérengzés hetvenedik évfordulója alkalmából koszorúzott volna Oroszországban, így hamar terjedni kezdtek az összeesküvés-elméletek, hogy valójában az oroszok idézték elő a balesetet – a szerk.). A régió országai, a szlovákok, a csehek és a magyarok túlságosan oroszbarátok a lengyelek ízlésének, szóval felteszem, hogy a PiS-választók nem szeretnék, hogy megromoljon a kapcsolat Amerikával, amely sokak szemében az egyetlen erő, amely védelmet nyújthat az oroszokkal szemben.

Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor 2010-ben.
©

hvg.hu: A Washington Post egyik decemberi véleménycikke is kiemeli, hogy a lengyel kormány továbbra is Amerika-barát.

M. K.: Igen, de azt sem hiszem, hogy az Obama-féle liberális amerikai kormány különösebben keresné a közös hangot Kaczyńskiékkel. Persze, ha republikánus elnök nyer idén, akkor változhat a helyzet. De ne felejtsük, hogy még a nagyon konzervatív republikánusok sem támogatják például, hogy újból kivizsgálják a szmolenszki repülőbalesetet. Szóval nem hiszem, hogy Kaczyński túl sok ötletéhez asszisztálnának.

(További érdekességeket olvashat az eheti HVG-ben, melyben részletesen foglalkozunk a lengyel változásokkal.)

Névjegy

Maciej Kisilowski a Közép-európai Egyetem jogász professzora, ahol főképp a szabályozások elméletével foglalkozik. 2014-ben jelent meg könyve a kelet- és közép-európai vállalkozások döntéshozatali stratégiáiról, melyhez Soros György írt előszót. Doktori címet a Yale Egyetem jogi karán és a Varsói Egyetemen szerzett.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék