Amikor az alkotmány által éppen korlátozott Vlagyimir Putyin helyére beugrott az államfői posztra, még liberális reménységnek tekintették Dmitrij Medvegyevet, aki ehelyett előbb hűséges csinovnyik, majd mostanra a háborús fenyegetőzés szócsöve lett.
Tatiana Stanovaya Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök akkor lesz a legveszélyesebb, amikor szembesül azzal, hogy egymásra épített stratégiai terveit nem tudja elérni.
Szigorítják az európai politikai pártok és alapítványok hozzáférését az uniós forrásokhoz: jogállamisági feltételeket támasztanak és egy hatóságot állítanak fel a pénzköltések ellenőrzésére. Amióta a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, ilyen támogatásokat nem kaphat, de most úgy tűnik, ez így maradhat akkor is, ha mégis sikerülne új jobboldali pártszövetséget gründolnia.
Sok szempontból is különös a helyzet Szerbiában az áprilisi választások után, amelynek csak most lett meg a végeredménye. A Vajdasági Magyar Szövetség szerepe az új kormányban egyelőre kétséges.
A Teslák kitiltását fontolgatja a rendőrség a biztonsági zónákból Berlinben és néhány más német tartományban.
Európának erőt kell mutatnia, a törökök és az irániak is Oroszország felé kacsingatnak, a kémszoftverek egyre veszélyesebbek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Moszkvában nem várják meg, amíg szétesnek a repülőgépek: az embargó miatt szükségintézkedésekkel próbálják fenntartani a légi utasszállítást.
A magyar kormányfő kegyencpolitikájának mottója, hogy aki velünk van, az nem bánja meg, ám ez már nem sokáig megy, mert egy alapvető pont megváltozott a képletben – mutat rá a legolvasottabb német lapban Catherine Kahlweit, aki Bécsből küldi elemzéseit a térségről, és azon belül Magyarországról.
Az államfő nem talált kivetnivalót a katatörvényben, iszonyatos pusztítást végez a hőség Dél-Európában, Szilágyi Áron most már tényleg mindent megnyert, amit lehet. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Könyörtelennek, birodalomépítőnek és jó kommunikátornak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyv szerzője. A Financial Times egykori moszkvai tudósítója folytatja kutatását, és azt is ki akarja deríteni, miért van ennyire jó kapcsolat a Kreml ura és Orbán Viktor között.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
A társadalomtudomány és a szépirodalom határvidékének leghonosabb gazdája, aki régészként, néprajzosként, szociológusként, íróként és emberjogi aktivistaként a legtöbb nézőpontból látta és jelenítette meg a legkiszolgáltatottabbak, a cigányok, hajléktalanok, nyomorgók életét. Szabadságmániás örök ellenálló, ’56 harcosa és dokumentátora. Műfajteremtő író, a tanulságokban leggazdagabb, legdrámaibb élettörténetek megformálásának mestere. Fordulatos és szenvedélyes köz- és magánéletét 62 éves korában, 25 évvel ezelőtt, 1997. július 18-án szakította meg a rák.
Tíz történész válaszol a II. világháborúval kapcsolatos megannyi kérdésre a Napvilág Kiadó kötetében.
A mozgólépcsőzésben nemcsak a gyerekek és a közlekedésszervezők, hanem a hirdetők is régóta látják a fantáziát. Egy cég most egy új forma elterjesztésében bízik.
Budapesten maradt, illetve New Yorkba emigrált magyar holokauszttúlélők portréi láthatók két fotóművész, Bácsi Róbert László és Hermann Ildi közös tárlatán. A képeket megrázó életútinterjúk egészítik ki.
A szankciók nem működnek, területről lemondani a békéért katasztrófa lenne, a NATO elsöprő erejét felhasználva lehet legyűrni Moszkvát. A véleménycikk szerzője szerint ez nem jelentené a III. világháborút.
Kirill pátriárkának és az orosz ortodox egyháznak el kellett volna ítélnie Oroszország ukrajnai invázióját, mert háborús agresszió, és fegyvertelen civilek ellen irányul, ilyen cselekedetet nem lehet megáldani – mondja Arszeniosz Kardamakisz ortodox metropolita, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchája. Interjú.
A Canal+ luxemburgi leányvállalata eddig is itt volt, de csak a műholdasok pályáján.
A „nácikkal a hazáért”, azaz a „bárkivel a hazáért” oda vezet, hogy a haza a bárki értékeinek és érdekeinek lesz alávetve, jobb esetben pedig a bárkivel együtt veretik le. Vélemény.
Olaf Scholz szerint az unió csak akkor lehet világpolitikai tényező, ha egyes tagjai felhagynak a különutassággal, nemcsak Ukrajnát, Európát is meg kell védeni Putyintól, Draghinak maradnia kell. Válogatás a világlapok írásaiból.
