Sorra hozzák a büntetőintézkedéseket a nyugati államok azon orosz oligarchák ellen, akik vagy hatalmas hasznot húztak Vlagyimir Putyin két évtizede tartó országlásából, vagy tevékenyen részt vesznek az orosz államfő feltételezett vagyonának elrejtésében.
Ukrajna lerohanása és Putyin fenyegetőzése az atommal olyan félelmeket ébresztett az emberekben, amelyeket nehéz racionális érvekkel csillapítani, de azért érdemes megpróbálni.
A koronavírus és a kétesélyes választás feloldotta a magyar fiatalok évtizedes érdektelenségét, az ő köreikben pedig gyengébb a Fidesz.
Putyin a XX. század legalávalóbb diktátorainak forgatókönyvéhez nyúlt vissza, amivel csak fokozza az egységet és céltudatosságot az EU-ban és a NATO-ban.
Az amerikai Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy fejlesztési környezetét tekinti mintának a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem vagyonkezelő alapítványának új vállalkozása.
Minden idők legnyilvánosabb háborúja zajlik Ukrajnában: már amatőrök is sok információt szereznek, mióta minden hálózatba van kötve, mindent kamerák figyelnek a földön és az égen.
A korábbi sakkvilágbajnok a NATO fellépését sürgeti véleménycikkében, amely a Die Weltben jelent meg.
Továbbra is sok a bizonytalanság a helyes megszólítás körül, és az sem biztos, hogy iskolában megtanítják arra a gyerekeket.
Senkit sem ismert az amerikai felső körökben, pénze és lenyűgöző diplomája sem volt, mégis megkopasztotta a New York-i elitet az orosz származású Anna Sorokin, akinek igaz történetéről Az örökösnő álarca mögött címmel a Netflix készített minisorozatot.
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
A szájnyálkahártya gyors regenerálódási képességéből merítenének ötleteket – vagy akár konkrét sejteket is – a kutatók, azt remélve: ilyen úton gyorsítható a krónikus sebek és a műtéti hegek gyógyulása.
Pakisztáni kormányfő 23 év után épp a háború kitörésekor járt Moszkvában, ez az ázsiai geopolitikai átalakulás részeként orosz–kínai–pakisztáni szövetség létrehozása felé mutat.
„Önök a mi médiánk” – így kérte Márki-Zay Péter a híveit, hogy segítsenek cáfolni a kormánypropaganda róla terjesztett hazugságait. Riport az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kampánykörútjának állomásairól, reménytelennek tűnő és biztos befutó körzetekből.
Járványügyi szempontból is rámutatott a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek fontosságára a Michigani Egyetem és a Coloradói Egyetem tudósainak kutatása.
Amióta botrány kerekedett abból, hogy mellszobrot készített Kósa Lajosról, Gerhes Gábor nemigen hisz az aktuálpolitikai művészetben, kérészéletűnek gondolja. A Kiscelli Múzeumban látható Atlas című óriási installációja a közösségi médiában terjesztett elképesztő eszmékkel is játszik, komolyan is veszi azokat, meg nem is. HVG-portré.
Padlóra lehet-e küldeni egy ország gazdaságát pénzügyi szankciókkal? A háborús hírek mellett ezt a kérdést figyeli ezekben a napokban mindenki – az Ukrajnát megtámadó Oroszországra katonailag nehéz lenne akkora csapást mérni egyetlen nap alatt, mint amekkora károkat a gazdaságuk számára okoztak a nyugati büntetések. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban is muszáj most a harcokról és az azokra adott gazdasági válaszról írni: mennyire lehet hatékony Oroszországgal szemben a szankció?
Az orosz elnök kétszeresen is rossz lóra tett: az elképzelt rövid, győzedelmes háborúból véres erőlködés lett, az orosz gazdasági erőd pedig a jelek szerint éppen összeomlik - írja Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásza New York Timesban.
A tehervonatok még járnak, legalábbis addig, amíg még van mit szállítani. A Molt már érinti Ukrajna orosz inváziója, a Dunaferr szenved, de nem emiatt, a magyar–orosz kapcsolatok lenullázódhatnak. A kormányköröknek hirtelen kínossá válhatnak egyes nagy csinnadrattával bejelentett beruházások.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági kabinetjének társvezetője korábban az Antall-kormány ipari minisztere volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke, sőt 2006-ban két választási forduló között a szavazatmaximálás jegyében Orbán Viktor őt jelölte meg egy esetleges Fidesz-MDF-kormány vezetőjének. Ma az ellenzék gazdasági programjához adja a tudását és az arcát. Az alábbi cikk az e heti HVG-ben megjelent interjú hosszabb változata.
Angela Merkel kancellársága idején nem vette komolyan az Oroszország (és Kína) részéről érkező geopolitikai kihívást és fenyegetést, a mostani német koalíciós kormány viszont egy hét alatt megszabadult az elmúlt 50-70 év német külpolitikájának minden ballasztjától. Így Európa vele együtt állíthatja meg az orosz agressziót, és rettentheti el Putyint attól, hogy a konfliktust NATO- vagy EU-tagállamokra is kiterjessze. Vélemény.
