Nem mindenki kíván hosszú életet a NATO születésnapján

„Nagyon szeretném, ha a találkozó nem fajulna drámává”

– mondta a hetven évvel ezelőtt alapított NATO december 3–4-ei, ünnepinek szánt londoni csúcstalálkozója előtt Ruben Gallego demokrata párti arizonai kongresszusi képviselő.

Az egykor az amerikai hadseregben szolgált, majd katonai szakértőként is tevékenykedő politikus félelmei nem alaptalanok: a tavalyi brüsszeli csúcson az általában igencsak kiszámíthatatlan Donald Trump kétszer is durván nekiment az európai NATO-tagoknak, amelyek szerinte nem költenek eleget a védelemre. Majd Angela Merkel német kancellár felé fordulva közölte, ha az európai tagállamok 2019. január elsejéig nem emelik meg védelmi kiadásaikat, az USA ki fog válni a NATO-ból.

Bár az amerikai elnök kijelentésének élét később többen is próbálták elvenni, a katonai szövetség megalapítása óta nem történt meg, hogy a szervezet messze legerősebbnek számító tagja, az USA a kilépéssel fenyegetőzött volna.

Pillanatnyilag úgy tűnik, még több a gond. Bár az európai szövetségesek – miután 2014-ben kötelezettséget vállaltak erre – fokozatosan növelik védelmi kiadásaikat, s Németország a múlt héten bejelentette, hogy a katonai költések elérik majd a  Trumpnál szelídebben, de már Barack Obama által is számonkért kétszázalékos GDP-arányos határt,

az USA változatlanul jogosan érzi úgy, hogy az európaiak „potyáznak”.

Donald Trump Brüsszelben több pénzt követel a szövetségesektől: