A sportág, amely óriási üzlet lehetne, mégis hagyja elsorvadni a kormány

B. Molnár László

7 perc

2020.01.01. 18:00

Nyugaton szinte felfoghatatlanul sok pénz van a profi bokszban, a magyar öklözőket azonban a sportra elvileg kiemelten odafigyelő Orbán-kormány is magára hagyja. Pedig szép eredményeik vannak, még így is.

Amikor harminc évvel ezelőtt, a már csak épphogy álló vasfüggöny mögött megrendezték a profi ökölvívás első magyarországi világbajnoki címmérkőzését a Budapest Sportcsarnokban, a rendezők azt hihették, fantasztikus üzletet indítottak útjára. Mára az álmok kategóriájába került, hogy a fejlett világban hatalmas profittal működtetett rendszer itthon is hasonlóan sikeres legyen.

De ha 1989-ben összejött, akkor ma miért nem lehet Magyarországra hozni nagy szervezetek címmeccseit és sztárjait? Ez természetesen pénzkérdés. Egyik nagy bokszolói szervezet sem tesz különbséget a meccseket szervező promóterek között, nekik ugyanannyit kell kifizetniük, legyenek amerikaiak, britek vagy éppenséggel magyarok.

A brit Matchroomnak például, amely több világbajnok ügyeit képviseli, 300–350 millió font az éves költségvetése. Az amerikai Top Rank 250–300 millió dollárból gazdálkodik évente. Ehhez képest a magyar piacvezető, a 15 profi ökölvívót képviselő Felix Promotion éves büdzséje 100–150 millió forint, azaz félmillió dollár. Ez gyakorlatilag behozhatatlan hátrány, de még így is sikerült például Nagy „Csonttörő” Jánosnak, Szellő Imrének vagy Kovács Attilának a világranglisták élére kerülnie a nagy szervezeteknél.

„2018-ban nyolc gálát rendeztünk, és összesen 18 766 darab jegy talált gazdára, míg az említett külföldi menedzsmentek egy nagy gálájukkal ennek a többszörösét érik el. Egyébként biztos vagyok abban, hogy szívesen cserélne velünk több magyar futballklub, már ami a nézőszámot illeti”

– fogalmaz Rácz Félix, a Felix Promotion első embere.

Egy profi ökölvívógála egyes költségei függetlenek attól, hogy egy budapesti sportcsarnokban vagy a Wembley-ben, esetleg Las Vegasban, az MGM Grand Casinóban rendezik meg. Ha az eseményen nemzetközi címmeccsre kerül sor, annak ára durván 8 ezer euró. Ez tartalmazza a világszövetség licencét, a repülőjegyeket, a szállásokat, a transzfereket. Az összeg bajnoki övenként a többszörösére növekszik egy-egy világbajnoki cím vagy címegyesítés esetén. A bokszolók meccspénze, a technikai háttér, a catering, a hirdetések és a marketingkiadások, valamint a bírók, ellenőrök és sportolók utazási és szállásköltsége mind-mind ezen felül értendő.

Nagyságrendi különbség

Magyarországon egy nemzetközi címmérkőzést is tartalmazó gála összköltsége 18–20 millió forint, miközben a jegybevétel 3 és 5 millió forint között mozog a helyszíntől függően. A kettő közötti különbséget és a profitot kell a televíziós jogokból és a szponzori támogatásokból előteremteni.

Egy ugyanilyen rendezvénynek például Németországban, ahol ugyanannyi néző vásárol jegyet, a kiadásai szinte forintra-euróra megegyeznek a magyaréval, ott viszont csak a jegybevételből befolyik bő 50 millió forintnak megfelelő euró. Ilyen arányok mellett a promóterek is sokkal magasabb meccspénzt tudnak garantálni a gálán fellépő bokszolóknak.

Nem csoda, hogy a nagynevű ökölvívók nem Magyarországra jönnek, hanem a sokkal jobb feltételeket kínáló nyugati gálákon lépnek ringbe. Angliában egy kezdő, első meccses profi is 2000–2500 fontra számíthat a mérkőzéséért, míg itthon ezt az összeget csak a már sokszorosan bizonyított öklözők kapják meg.

A WBA, a WBO, az IBF és az IBO vb-övekért kiírt, a tavalyi év meccsének kikiáltott összecsapáson a brit Joshua 66 millió fontot keresett, míg a mexikói–amerikai Ruiz – eddigi pályafutásának messze legmagasabb gázsijaként – 13 millió dollárt. A legjobb magyarok tervezett menetenként 100–150 ezer forintot kapnak, azaz egy címmeccsen – ami 12 menetre van kiírva – maximum 1,8 milliót.