Lengyel tüntetők százezrei kényszerítenék térdre Kaczynskiékat abortuszügyben

A rendszerváltást elhozó 1989. június 4-ei lengyelországi parlamenti választás legismertebb plakátján a piros Szolidaritás (Solidarnosc) felirat előtt a Délidő című amerikai westernből a seriff, Gary Cooper közelít felénk, a kezében pisztoly helyett Választás (Wybory) felirattal. A Lengyelországban napok óta tartó tüntetéssorozatra reagálva Jarek Kubicki gdyniai képzőművész újragondolta a posztert. Nála az akcióhősnő figuráját megteremtő Ellen Ripley hadnagy (Sigourney Weaver A nyolcadik utas a halál című filmből) és Sarah Connor (Linda Hamilton a Terminátor franchise-ból) is pózol, fegyverrel a kézben. A felirat pedig To jest wojna (Ez háború), illetve a Wypierdalac, mely utóbbinak a szalonképes fordítása: Menj a fenébe!

Az erős nők és a vulgaritásba hajló jelszavak jellemezték azt a hatalmas múlt pénteki tüntetést is, amelyen Varsóban, a Sztálin által a lengyel népnek ajándékként épített Kultúra palotája előtti téren és a környező utcákban a rendszerváltás óta nem látott tömeg gyűlt össze, s az ország 430 településén a rendőrség adatai szerint 430 ezren tiltakoztak. Ez az eddigi csúcsa volt annak a demonstrációsorozatnak, amely akkor kezdődött, amikor a lengyel alkotmánybíróság tovább szigorította Európa amúgy is egyik legkevésbé megengedő abortusztörvényét. A testület kimondta, hogy az alkotmányban az élet védelméről szereplő passzusnak ellentmond, hogy művi terhességmegszakítást lehet végrehajtani, ha a magzat sérült.

A "nők poklát" teremtette meg Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski és a katolikus egyház

Sorozatos tüntetéseken tiltakoznak az amúgy is szigorú lengyel abortusztörvény újabb szigorítása ellen, de a kormány minden jel szerint nem kényszeríthető meghátrálásra. A új szabályozás főleg a szegényeket érinti, mert aki megteheti, megtalálja a módját az abortusznak, ahogy eddig is - külföldön vagy otthon, illegálisan.

A lengyel nőgyógyászok már így is rendkívül óvatosak, ha abortuszra jelentkeznek náluk, nehogy megsértsék a törvényeket. A jogszabályok arra is lehetőséget adnak nekik, hogy a vallási meggyőződésükre hivatkozva megtagadják a terhességmegszakítás elvégzését, ahogyan azt is, hogy receptet adjanak az esemény utáni tablettára. De ugyanígy kitérhetnek az orvosok a fogamzásgátló felírása, a gyógyszerészek pedig a kiadása elől. Az eredmény, hogy tavaly az egészségügyi minisztérium adatai szerint a 38 milliós országban 1100 abortuszt végeztek, s ebből 1074 esetben sérült magzatot vetettek el. Nőjogi szervezetek azt állítják, hogy a valóságban 150–200 ezer terhességmegszakításra kerül sor, részben illegális körülmények között Lengyelországban, nagyrészt Németországban és Szlovákiában.

Drónfelvétel a november 1-i varsói tüntetésről:

A szocialista országokban – a drákói szigort alkalmazó Romániát kivéve – a rendszerváltás előtt szinte teljesen liberalizált volt az abortusz, Lengyelországban a becslések szerint évi félmilliót végeztek belőle. A katolikus egyház az 1990-es évek elején sürgetni kezdte a szigorítást. Az 1993-ban, a katolikus Hanna Suchocka miniszterelnöksége idején elfogadott törvény kizárólag az általában megszokott minimumot engedélyezte. A terhességet nemi erőszak vagy vérfertőzés, illetve az anya életének veszélybe kerülése, a magzat sérült mivolta miatt lehetett megszakítani. Az alapvetően konzervatív lengyel társadalom elfogadta ezt a korlátozást, a nők megtalálták a lehetőséget az abortusz elvégzéséhez.

Szeretettel Erdélyből: Milyen Istenről beszélünk, amikor az abortuszról beszélünk?

Isten ott van mindig, bárhogyan is döntünk, idéz szerzőnk egy lelkész jegyzetéből és hozzáteszi: jó lenne, ha a születéseknek nem a dekrétumok miatt kellene örülnünk.

A 2015-ben a rendszerváltás óta első alkalommal egyedül többséget szerző jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt azonban 2016-ban beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag ugyanazt a célt akarta elérni, mint a mostani alkotmánybírósági határozat. A PiS elnöke, Lengyelország tényleges irányítója, Jaroslaw Kaczynski – aki soha nem nősült meg, gyereke nincs, csak macskája, és az anyjával élt annak haláláig – kijelentette: a nőknek minden magzatot ki kell hordaniuk, azokat is, amelyek súlyosan sérültek, illetve rövidesen meghalnak, mert csak így lehet nekik nevet adni, őket megkeresztelni és rendesen eltemetni.

A törvényjavaslatot a kormány visszavonta, miután Lengyelországban – az illegális abortusz jelképét és eszközét, a vállfát felmutatva – nők tömegei tüntettek ellene. Kaczynski nem adta fel. 2018-ban a PiS újra próbálkozott: a két évvel korábbihoz képest már nem szerepelt a törvényjavaslatban az, hogy büntetőeljárásra számíthatnak a terhességmegszakítást kérő nők, illetve az azt elvégző orvosok, de a tömegtüntetések hatására ismét visszavonták a tervezetet. Most viszont az alkotmánybíróság háta mögé bújtak Kaczynskiék, miután a testületet elfoglalta, amit az Európai Unió sem tudott megakadályozni. A 12 beosztott alkotmánybíró közül 11 a kormány kinevezettje, az elnök, a határozatot felolvasó Julia Przylebska pedig Kaczynski régi barátja.

Die Welt: „A lengyel és a magyar kormány politikája veszélyesebb az EU-ra a Brexitnél"

Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.

A három próbálkozás közül most sikerült a leginkább felszítani az indulatokat, amihez hozzájárult, hogy a lengyel társadalom megosztottságát mutatva a júliusi elnökválasztást a rendszerváltás óta a legkisebb különbséggel nyerte a hivatalban lévő, PiS támogatta Andrzej Duda a jobbközép ellenzéki Polgári Platform jelöltjével, Rafal Trzaskowski varsói polgármesterrel szemben. A szigorítás elleni tüntetések az eddigieknél dühösebbek, és egyes demonstrálók – az alkotmánybíróság határozatát óvatosan üdvözlő katolikus egyházat okolva – szentmiséket zavartak meg, papokat inzultáltak, templomok falára graffittiztek, de Varsó egyik elővárosában II. János Pál néhai pápa szobra is kapott vörös festéket.

A templomok védelmére hivatkozva, magukat nemzeti gárdának nevezve megjelentek és összetűzésbe keveredtek az abortusz szigorítását ellenzőkkel azok a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek 2015 óta egyre többször mutatkoznak, s összeérnek a futballhuligánok csoportjaival. Erőteljesek a jelképek is: a parlamentben baloldali képviselők fekete pólóban jelentek meg – rajta a nők mozgalmának jelképévé vált piros villámmal –, és a kormánypárti képviselők arcába tolták transzparenseiket.

Lengyel tüntetők piros villámokkal /// Viharos idők

AFP

A Kaczynski által nihilistáknak és Lengyelország elpusztítására törőknek minősített tüntetők közül sokan A szolgálólány meséje című tévésorozat alávetett nőinek a jellegzetes piros ruhájába öltöztek, amit az USA-ban a legfelső bíróságba kinevezett Amy Coney Barrett ellen tiltakozók is felhasználtak.

Kérdés, mennyire hűtheti a kedélyeket, hogy a kormány a megadott határidőig – alkotmánysértő módon – nem tette közzé a határozatot a hivatalos közlönyben, és Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatala párbeszédet javasolt az érzelmeket felkavaró kérdésről. Ez a kormány részéről kétségbeesett kapkodásnak tűnik, hiszen nem engedhet a lényegben, és arra jogilag sincs lehetősége: az alkotmánybíróság nem vonhatja vissza, amit kimondott.