A lét a tét a légitársaságok számára

A New York és Washington elleni 2001-es terrortámadás után az Egyesült Államokban és Európában rövid időre a földre parancsolták a gépeket, ám a pilótafülkék megerősítése, illetve a beszállás előtti biztonsági intézkedések szigorítása nyomán visszatért az élet a polgári repülésbe. A leginkább érintett amerikai piacon a következő 4–5 hónapban 31 százalékkal esett vissza a kereslet, és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint a társaságok éves szinten a bevételeik 7 százalékát, 23 milliárd dollárt veszítettek el.

Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése – ami hat napra megbénította az európai és a transzatlanti forgalmat – 1,7 milliárd dolláros bevételkiesést okozott.

Izlandi vulkán: végzetes károkat okozott volna az Eyjafjallajökull hamuja

Valóban indokolt volt az európai légtér lezárása az Eyjafjallajökull izlandi vulkán egy évvel ezelőtti kitörésekor: az intézkedés szükségszerűségét az Izlandi és a Koppenhágai Egyetem kutatói bizonyították

A koronavírus-járvány miatt elrendelt zárlat következményei globálisak, az IATA újra azt számítgatja, hogy a legutóbbi becslésében szereplő 113 milliárd dollárnál – ez a légitársaságok éves összbevételének ötöde – mennyivel lesz magasabb a forgalom csökkenése. Februárban még kevesebb mint 30 milliárdos mínuszt jósolt.

A leállított repülőgépek és törölt járatok ezreit, az elmaradt utasok millióit és a máris megkezdődött elbocsátásokat látva biztosra vehető, hogy a polgári légi közlekedés történetének legsúlyosabb válságát hozta el a Kínából indult koronavírus-járvány. Az IATA szerint a szektornak 150–200 milliárd dolláros, szinte azonnali pénzinjekcióra, valamint hitelgaranciákra van szüksége, mert 2–3 hónap alatt még a legerősebb szereplőknek is elfogyhat a tartalékuk.