A lét a tét a légitársaságok számára

HVG

4 perc

2020.03.30. 13:00

2020.03.30. 13:02

Történetének legsúlyosabb válságát éli a koronavírus-járvány miatt a polgári légi közlekedés. Cégek sora vár állami mentőövre, és biztosan lesz olyan, amelyik elvérzik.

A New York és Washington elleni 2001-es terrortámadás után az Egyesült Államokban és Európában rövid időre a földre parancsolták a gépeket, ám a pilótafülkék megerősítése, illetve a beszállás előtti biztonsági intézkedések szigorítása nyomán visszatért az élet a polgári repülésbe. A leginkább érintett amerikai piacon a következő 4–5 hónapban 31 százalékkal esett vissza a kereslet, és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint a társaságok éves szinten a bevételeik 7 százalékát, 23 milliárd dollárt veszítettek el.

Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése – ami hat napra megbénította az európai és a transzatlanti forgalmat – 1,7 milliárd dolláros bevételkiesést okozott.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt zárlat következményei globálisak, az IATA újra azt számítgatja, hogy a legutóbbi becslésében szereplő 113 milliárd dollárnál – ez a légitársaságok éves összbevételének ötöde – mennyivel lesz magasabb a forgalom csökkenése. Februárban még kevesebb mint 30 milliárdos mínuszt jósolt.

A leállított repülőgépek és törölt járatok ezreit, az elmaradt utasok millióit és a máris megkezdődött elbocsátásokat látva biztosra vehető, hogy a polgári légi közlekedés történetének legsúlyosabb válságát hozta el a Kínából indult koronavírus-járvány. Az IATA szerint a szektornak 150–200 milliárd dolláros, szinte azonnali pénzinjekcióra, valamint hitelgaranciákra van szüksége, mert 2–3 hónap alatt még a legerősebb szereplőknek is elfogyhat a tartalékuk.