Az Egyesült Államok belbiztonsági hivatalának (Department of Homeland Security) nemrégiben közzétett elemzése szerint a 9/11-es támadás következtében az országban a GDP növekedése 0,5 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,11 százalékkal nőtt 2001-ben. Ez azt jelenti, hogy 598 ezer ember veszítette el a munkáját a támadás következtében. Összehasonlításképpen tavaly a pénzügyi válság miatt csak decemberben 524 ezren váltak munkanélkülivé, s az összes állástalan száma meghaladta a 6,24 milliót. Az említett elemzés szerint a támadás után 2002-re előre jelzett GDP-növekedés a korábbi ütemhez képes drámai esést mutatott, de végül a gazdaság teljes egészében visszatért az egészséges fejlődéshez.

Bryan Roberts, a vizsgálat vezetője úgy vélte, hogy a különböző katasztrófák mindig kihívás elé állítják a gazdaságot, de a hatások különböző mértékűek lehetnek. Amikor például 1995-ben egy hatalmas földrengés szinte porig rombolta Kobe városát, a japán gazdaság folyamatain ez szinte egyáltalán nem hagyott nyomot. Pedig Kobe a szigetország gyáriparának egyik legfontosabb központja volt, s itt működött a legnagyobb kereskedelmi kikötő is.

© hvg.hu

Más esetekben viszont – vélekedik Roberts – különösen a polgárháborúk vagy külső támadások esetén, a gazdaság mindig nagyon megsínyli a negatív körülményeket. Ez a helyzet a terrorista támadások esetében is, de sokkal kisebb mértékben. A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a terrorizmus erősödése egy országban a gazdasági tevékenység súlypontját áthelyezi a befektetésekről a kormányzati költekezésre, s a kevésbé fejlett országokban ez a hatás sokkal erőteljesebb. A nemzetközi gazdasági következmények közül pedig a legfontosabb, hogy azokban az országokban, amelyekről úgy vélik, hogy erősödő terrorista veszélynek vannak kitéve, jelentősen esik a külföldi direkt tőkebefektetés – állítja az amerikai belbiztonsági hivatal tanulmánya.

Közvetlenül a (keddi) támadás után leállították a New York-i tőzsde működését, s a következő hétfőig zárva is maradt. A Fed a zűrzavar elkerülése érdekében három napon át napi 100 milliárd dollárt bocsátott a piac rendelkezésére a likviditás fenntartása érdekében. Ennek ellenére hirtelen megnőtt a kereslet a biztonságos befektetések iránt, amit az mutatott, hogy megugrottak a nyersanyagárak, például az olajár és a gázár. A londoni kereskedésben az unciánkénti aranyár is jelentősen felszökött 215,50-ről 287 dollárra. A dollár árfolyama jelentősen esett például az euróhoz, a fonthoz és a jenhez képest. Az európai tőzsdék másnap nagyot estek. A frankfurti például 8,5 százalékot, a londoni pedig 9,2-t.

Az azonnali hatások az első rémület elmúltával tovatűntek, de néhány iparágban a 9/11-es támadás mély, pénzben, méghozzá sok pénzben mérhető nyomokat hagyott.

A biztosítási szektorban másfélszer akkora károk keletkeztek, mint a korábbi legpusztítóbb katasztrófa, az Andrew hurrikán. Az üzleti folyamatok megszakadása miatt 11 milliárd, az ingatlanokban keletkezett károk 9,6 milliárd, a pénzügyi kötelezettségek 7,5 milliárd, az alkalmazottak kompenzációja 1,8 milliárd és egyéb kifizetendők 2,5 milliárd dollár extra kiadás keletkezett. A biztosító társaságok pedig megtanulták, hogy nem adhatnak minden káreseményre kiterjedő biztosításokat, vagy amelyik továbbra is fenntartja az efféle szolgáltatását, csak igen drágán teszi.

Nem csak az épületek égtek, a repülési ipar is. Nagy volt a füstje és a lángja © AP

A légiközlekedésben már korábban is üzleti nehézségek jelentkeztek, de a 9/11-es támadás igazi dráma volt az iparág számára. A légitársaságok és a repülőgépgyártók részvényei szabadesésbe kezdtek. A Midway Airlines például azonnal becsődölt, míg más társaságokat is a pénzügyi összeomlás fenyegetett, aminek következtében több tízezer elbocsátást jelentettek be. Az amerikai légiipart mesterséges lélegeztetőre kötötték, amikor a kormány 10 milliárdos hitelgaranciával és 5 milliárdos rövidtávú hitellel sietett a megsegítésére. Az események jelentősen hozzájárultak a légiközlekedés üzleti modelljeinek újragondolásához.

A túrizmus is megsínylette a terrortámadást. A New York-i idegenforgalom – amely 280 ezer embert foglalkoztatott és évente 25 milliárd dollár bevételt termelt – szinte azonnal összeomlott. A támadást követő héten a szállodai kihasználtság 40 százalék alá esett és 3 ezer embert elbocsátottak. De a visszaesés a világon mindenütt megjelent.

New York városában 430 ezer állás szűnt meg, s az elvesző fizetések összege 2,8 milliárd dollárra rúgott a támadást követő három hónapban. A veszteségek elsősorban a város exportágazatában jelentek meg. A város GDP-je 2001-ről 2002-re 27,3 milliárd dollárral csökkent. A központi kormányzat és a város kormányzója 2001 szeptemberében 11,2 milliárd dollár gyorssegélyt folyósított, és további 10,5 milliárdot költöttek 2002 elején gazdaságfejlesztésére és infrastrukturális célokra.