Az AstraZeneca-ügy: a pánik előszobája

Alaposan összezavarta az európai terveket, hogy a nagy oltóanyag-beszállítók önkényesen a vállalt mennyiségnél kevesebbet képesek az európai piacra szállítani – legalábbis kezdetben. Az EU eddig két oltásra adott engedélyt: az összesen már 600 millió adagra leszerződött BioNTech-Pfizer átmeneti kapacitáscsökkenést jelzett addig, amíg a gyártósorukat nagyobb teljesítményre állítják át. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a gyárnak szerződés szerint kell teljesítenie, ennek a hétnek a végéig le kell szállítaniuk az időarányos vállalásukat. A Modernával ilyen gond nincs, azonban vele csak 80+80 millió adagról van szerződés. Ennek a gyártónak az oltóanyagából két dózis kell egy ember beoltásához.

Akárcsak az AstraZeneca termékéből, ebből 400 milliót rendelt az EU. A tervek szerint ezen a héten pénteken kapják meg először az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását, majd az Európai Bizottság forgalomba hozatali engedélyét. Ám az AstraZeneca jelezte, hogy az első negyedévre vállalt 80 millió adag helyett csak 31 millió adagot tud leszállítani az EU-nak. Ekkor tört ki a botrány, a Bizottság elnöke, vezető európai politikusok felhívták a gyógyszergyár figyelmét arra, hogy ez nem így megy, szerződés szerint kell teljesíteni. Mielőtt megnéznénk, hogy az EU-nak milyen lehetőségei vannak, vizsgáljuk meg, hogy Magyarország hol helyezkedik el a vitában.