Az én hetem: Péterfy Gergely és mindent beterítő ködtenger
4 perc
2021.02.07. 17:00
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben.
Rokonok (Hétfőre virradóra tudta meg az ország, hogy Rogán Antal ismét megházasodott, egy-két nappal később viszont már az is kiderült: micsoda gyarapodás ment végbe az elmúlt hónapokban a feleség családjánál.)
Támadás (Orbán új konzultációt jelentett be, ezúttal a járvány utáni nyitásról. Beszélt a gazdaságvédelmi akciókról, majd úgy fogalmazott: az újraindítás lesz a támadás. A motívum visszatért a pénteki rádióinterjúban is, ahol arról beszélt, hogy a vírusnak most már védekeznie kell. A kormány közben március és április elejére ígér enyhítő intézkedéseket.)
Cimborák (Miközben a vendéglátósok vállalkozósai jóformán az utolsókat rúgják a teljes csőd előtt, akadnak szerencsések, akik akár akkor támogatást is megkapnak, mint a cég éves árbevétele. Az osztogatás nem kis felháborodást váltott ki, egy budapesti kávézó tulajsonosa például máris szabadon választott összegért árulja az egyik kivételezett, a Laposa pincészet borait, majd törli azokat a választékából.)
Közjószág (A gyermek egy közjószág is, azon kívül, hogy saját személyes boldogsága minden szülőnek, egy érték. Akik ilyen életformát vállalnak, azokat támogatjuk" – foglalta össze a gyerekvállalással kapcsolatos nézeteit a kormányfő. Közben a Sternnek adott interjúban a kormányfő nagy próbatételnek mondta azt, ha egy gyerekéről kiderülne, hogy homoszexuális.)
Sírószoba (Brutális javaslattal állt elő a lengyel kormány. Miután életbe lépett az abortuszt jóformán teljesen tiltó törvény, az igazságügyi tárca közölte: a kórházakban sírószobákat kell kialakítani, a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermekük megszülésére kötelezett nőknek.)
Az ötödik hónapot kezdem Itáliában, és rájöttem néhány dologra. Például, hogy a köd, amely Perugiától Terniig és Todiig beterítette október-novemberben a völgyeket, és néha délután sem oszlott fel, a január-februári koratavaszban visszatér. Amikor reggel kinyitom a spalettát, néha épp az ablakpárkányig ér a ködtenger, szinte rá lehetne lépni, olyan merevnek tűnik a felszíne, vagy meg lehetne állítani rajta a kávéscsészét.
Aztán lassan megbillen, borzongás fut rajta végig, és lassan elkezd mozogni, mint egy szendergéséből felébresztett titán. Hullámok emelkednek ki belőle, lassan nekicsapódnak a szemközti hegyoldalnak és felkúsznak a szurdokokban, az olajfákkal beültetett lankákon, a szőlősorok és a ciprusok fekete oszlopai között, mintha a titán csápjaival lassan körbetapogatná a világot, hogy eldöntse, mit is akar kezdeni vele.
Az én hetem: Péterfy Gergely kilépett Magyarországról és megszűnt körülötte a gyűlölet
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Péterfy Gergelynek a következő szavakból kellett ihletet merítenie: összefogás, lejtmenet, készletezés, szemezgetés, kinyilatkoztatás.