A harmadik világ megsegítésére szólítja fel a Nyugatot a The Times vezércikke, mert különben félő, hogy Moszkva és Peking szállít oltóanyagot a fejlődő államoknak, és így megnyeri a szívekért és a lelkekért folyó versenyt. A tekintélyes brit konzervatív lap szerint ez utóbbi lehetőség plusz teher a nyugati demokráciák számára, amelyek ily módon nem csupán a járvány közegészségügyi és gazdasági következményeivel kénytelenek megküzdeni.Kína váratlanul bukkant fel diplomáciai kihívóként. Pedig onnan indult az egész ragály, a rezsim mégis egyre inkább learatja a babérokat, a hozzátartozó befolyással együtt, mivel úgy állítja be, hogy ő gyűri le a leghatékonyabban a Covid-19-et. Macron francia elnök nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy a Nyugat fegyvertelenül néz szembe az oroszokkal és a kínaiakkal a világban a puha hatalomért vívott háborúban.
Peking arra csapott le, hogy kétségtelenül nagy egyenlőtlenséget mutat a nemzetközi porondon a vakcinák elosztása. Az ENSZ főtitkára António Guterres az közölte, hogy 10 ország halmozta fel az oltóanyagok háromnegyedét, míg 130 államnak semmi sem jutott. Ezt azután Oroszország sem nézte sokáig tétlenül és Kína oldalán belépett a vákuumba. Az önös célok azonban nem kérdésesek – értékeli a The Times. A kínaiak az elején a saját megítélésükön igyekeztek polírozni, hiszen a fertőzés Vuhanban tört ki. Kezdetben a maszkdiplomáciát forszírozták, azaz védőfelszereléseket küldtek, miután akkoriban nagy volt a marakodás azokért.
Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük - további súlyos milliárdokért.
Hiába bizonyult a küldemények jelentős része gyenge minőségűnek vagy éppen használhatatlannak, a számítás bejött. A szegényebb országok úgy érezték, hogy fordulhatnak segítségért az ázsiai nagyhatalomhoz. Most pedig a vakcina külpolitika van soron, amely puha eszközzel meghozhatja Kínának a régóta áhított befolyást külföldön. A Sinopharm szere január elején kapta meg az engedélyt, bár a hatóságok azóta is vonakodnak nyilvánosságra hozni a vizsgálatok eredményét.
Mégis sok kormány akar belőle, akárcsak a Szputnyik V-ből, éspedig nem csupán Afrikában és Ázsiában, hanem Európában is. Vucic szerb elnök nyilvánosan megcsókolta a kínai zászlót, amikor a múlt év végén befutott az első küldemény. Orbán Viktor pedig azzal tréfálkozott, hogy a kínai szer jobb lesz, mint a Pfizeré, mert Peking régebb óta kötött ismeretséget a vírussal.
Persze a Nyugat számára belpolitikai megfontolásból igencsak kockázatos oltásokat adományozni, amíg nem fejeződött be a hazai kampány. A tekintélyuralmi rezsimekben ugyanakkor ez messze nem akkora gond. Biden tisztában is van vele. A G7-es csúcs előtt 4 milliárd dollárt ígért a WHO programján keresztül a legszegényebb országoknak. De addig egyetlen adagot sem indít útnak, amíg Amerikában oltják az embereket.
"Katasztrofális erkölcsi kudarc" az oltásnacionalizmus
Kísért a múlt: a Covid-19-járvány első hullámában a szerencsésebb országok a maszkok és a kesztyűk exportját korlátozták, most pedig az oltóanyagok kerültek sorra. Világszerte dühöng az oltásnacionalizmus, és ennek nemcsak a fejlődő országok ihatják meg a levét, hanem a fejlettek is, mert az aránytalanság miatt lassabban áll talpra a világgazdaság.
A britek a G7-es soros elnökeként ugyanakkor arra szólították fel a legtehetősebb államokat, hogy legyenek nagyvonalúak, de a nemzetközi szervezeteken keresztül, és ne kétoldalú alapon próbáljanak pozícióelőnyöket szerezni. Ám az idő szorít. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az általa kezdeményezett beszerzési program, a Covax céljaira csak az idén 5 milliárd adag oltóanyagot kell összeadni.
Boris Johnson szíves-örömest összefogja a világ élenjáró demokráciáit, hogy ellensúlyozzák Kína fokozódó hegemóniáját. A Nyugat pedig nyugodtan első számú céljaként jelölheti meg a Covax finanszírozását ebben a hadjáratban – hangsúlyozza a The Times szerkesztőségi állásfoglalása.
A brit miniszterelnök szerint 100 nap alatt kellene vakcinákat fejleszteni, így többeket lehetne megmenteni
Ellenállt az amerikai nyomásnak a brit kormány, amely néhány órája hivatalosan is bejelentette, hogy a Huawei részt vehet a 5G-s hálózataik kiépítésében. A kínai cég nem mindenben kapott zöld utat.
