Nyilvánosságra hozták az ügynöklistát – 1991. március 30.

5 perc

2021.03.27. 14:30

A boszorkányüldözés elmaradt, és közben a családi házak alól sem vették ki a telket. A német újraegyesítésről szóló Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.

A német egyesítés története
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.
A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.

  • 1991. március 27. – A telket a ház alól

Kelet-Németországban újabb torpedót eresztettek a reprivatizálás amúgy is lassan bukdácsoló hajójába. Az állami vagyonügynökség egyik vezetője ma közölte, hogy azok a keletnémetek, akik családi házban laknak, megvehetik a házhoz tartozó telket, mégpedig tekintet nélkül a tulajdonviszonyokra. Ha ezt valóra váltják, akkor veszélyes társadalmi feszültségeknek veszik elejét.

Arról van szó, hogy az NDK négy évtizede alatt sokan és sokféleképpen hagyták el az országot, de aki távozott, annak az ingatlanai többé vagy kevésbé törvényes módon az államra szálltak, és ezeken a telkeken aztán más családok építettek maguknak házat, mint a telkek vitathatatlanul jóhiszemű használói. Az effajta nyugati telken épült keleti házak tulajdonosait az utóbbi időben rettegésben tartották a visszatérő volt tulajdonosok, akik visszakövetelték a telküket a másik család háza alól. A héten életbe lépő új szabályozás szerint a volt tulajdonosok nem kapják vissza volt tulajdonukat, hanem a reprivatizálás helyett nyilván kárpótlásra számíthatnak.

Régi lakóház Kelet-Berlinben 1991-ben, az NDK-biztosító reklámjával /// Nem akartak újabb igazságtalanságot
Bundesarchiv / Joachim F. Thurn / CC-BY-SA 3.0

Kelet-Németországban általános volt az a vélemény, hogy miután nagyon sok család rendezkedett be az elhagyott ingatlanokon, a reprivatizálás nem jelentett volna mást, minthogy a régi igazságtalanságot új igazságtalansággal tették volna jóvá. Most ugyanez a szabály a családi házakon kívül arról is rendelkezik, hogy az önkormányzatok is megkaphatják a rendezetlen tulajdonjogú telkeket, ha ezzel fontos beruházások válnak lehetővé.

Ezekkel a kivételekkel együtt is meglehetősen sok ingatlan kerül majd vissza a volt tulajdonosok kezébe, de hogy mennyi, az feltehetőleg csak évek múlva derül ki, most még a kérelmek feldolgozása is alig kezdődött meg. Ezért is van szükség a kivételekre, nehogy a tisztázatlan tulajdonviszonyok hátráltassák a beruházásokat vagy bizonytalanságban tartsák a családi házak lakóit.