Nem csak a terület azonos, amelyen Orbán Viktor igyekszik megvalósítani álmait, de a kormányfő egyértelműen követi is József nádor példáját: ambíciója épp az, hogy szülőföldje dicső múltját feltámassza. Annyi különbség azért mutatkozik Széchenyi barátja, a Kazinczynak és Kossuthnak királyi kegyelmet szerző nádor és az újsütetű földesurak között, hogy előbbi a királyi kegyből 1819-ben háromnapos fényes ünnepség keretében reászállt, több mint 11 ezer holdas birtok jövedelmét a haza üdvére fordította. Az itteni mintagazdaságok bevételeiből támogatta egyebek mellett a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a gellérthegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia építését, a Városliget és a tulajdonában lévő Margitsziget parkosítását.
Az Alcsútdoboz körüli földeket felvirágoztató Habsburg József 1776-ban született Firenzében. Idősebb testvérét I. Ferenc néven osztrák császárrá és magyar királlyá koronázták. Ő volt, aki 1796-ban öccsét kinevezte nádornak, a végrehajtói hatalom magyarországi fejének. József ötvenegy évig, 1847-es haláláig irányította az ország ügyeit, elismertségéről mindent elmond, hogy a „legmagyarabb Habsburgnak” nevezték.