Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nincs ma olyan elemző, aki akár rövid távon számszerűsíteni merné azt, milyen következményekkel járhat a magyar gazdaságra az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása. De jó eséllyel olyan sem akad, aki a konfliktust magát fel tudja mérni: bármilyen gazdasági hatás értékeléséhez tudni kellene, milyen hosszan húzódik el a háború, a felek milyen szankciókat léptetnek még életbe, és a kölcsönös fenyegetőzés milyen reakciókat vált ki.
Azt ugyanis már a háború első óráitól kezdve látni lehetett: a pánik épp olyan éles fegyver a tőzsdéken, mint a szankciós politika. Elég arra gondolni, hogy az OTP részvényének ára durva hullámvasútra került csütörtök óta – ebben épp annyira benne lehet az, hogy a bank érdekelt a régióban, az, hogy egy veszélyeztetett szektor vállalata, vagy éppen hogy a piacon általában kockázatosabb befektetésnek számít a részvény. Vagyis Magyarország, vagy a magyar cégek leginkább az elszenvedői most a tőzsdei pániknak, ahogy a forint gyengülése is most külső hatásoknak tudható be, és a bankpánik is. Jelenleg azt mondható, hogy az egyetlen magyarországi orosz bankon, a megroppant Sberbankon túl a rendszer stabil lábakon áll.
Amíg tehát prognózist adni lehetetlen, az már körvonalazódik, hogy a magyar gazdaságot hol ütheti meg a válság.
