Lénárd Sándor egyetemi docens: "A magyar iskolarendszer senkinek nem jó, fel kellene robbantani és újratervezni"

hvg360: Idén negatív csúcsot döntött a pedagógusképzésre jelentkező hallgatók száma, összesen az egész országban 6200-an kezdték meg szeptemberben a tanulmányaikat.

Lénárd Sándor: Nem volt meglepő ez a visszaesés, beleilleszkedett egy jól látható trendbe. Nem vonzó a világ több táján sem tanárnak lenni, itthon pedig még kevésbé. Ezt leginkább a pálya társadalmi megbecsültségnek hiányára lehet visszavezetni.

hvg360: A tanárképzés struktúráján állandóan változtatnak, most épp azt, hogy a középiskolai tanári képzés ideje hat évről ötre csökkent. A lépés kritikusai szerint ezzel gyakorlatilag lebutítják a képzést. Ön is így látja?

L. S. : Szerintem ennyi időnek is elegendőnek kell lenni, ha azt jól elosztjuk. Legalábbis azzal a feltétellel, ha a képzés valójában nem fejeződik be az egyetem végén.  Itt az alapokat lehet csak megadni, a tanárrá válás azonban egy hosszabb út. A szakmai műhelyekben, tantestületekben erősödhet meg a pedagógus. A diplomával mindössze egy lehetőséget adunk arra, hogy gyerekekkel hivatalosan elkezdjen foglalkozni valaki. Ekkor neki még arra volna szükség, hogy kapjon egy mentort, hogy kevesebb óraszámban tanítson.

A tanárhiány ezt nem nagyon engedi meg, ez pedig további veszélyt jelent a lemorzsolódásra. Szerintem – ahogy az orvosoknál a rezidensképzés – itt is kötelezővé kellene tenni még a diploma utáni tanulást. Ha pedig valaki hátrányos helyzetű régióba kerül, akkor ott kapjon másfél-két évig olyan képzést, ami erre a speciális helyzetre készíti fel. Ha egy tehetséggondozó elitiskolába kerül akkor pedig arra. Egészen más egy szakiskolában dolgozó matektanár feladata, mint a Fazekasban dolgozó kollégájáé, nem jobb, nem rosszabb: más.

Nálunk európai viszonylatban kevesebb óra fordítódik az általános pedagógiai pszichológiai felkészítésre, mint máshol, én úgy vélem, ezen változtatni kellene.

Horn Gábor: A válság esélyt is adhat a jó iskola megteremtésére

Ma a nyelvtudás, a digitális írástudás, a rugalmas tanulási képesség, a szociális kompetenciák erősítése és a kreativitás ad biztos tudást, a rapid modernizáció korában minden más könnyen elavulttá válhat A fizikai és az emberi tőke együtteséből az utóbbinak lett primer szerepe. Az ország akkor lesz versenyképes, ha az alapoktatás megteremti ennek esélyét.