Kutatók kiderítették: fontos lehet, ha ráír egy régi barátjára

A Bartók-specialistaként számon tartott Jean-Efflam Bavouzet a világhírű karmester és zongoraművész, Solti György egyik kedves tanítványa volt.

Árrésstop, a kettős állampolgárok stigmatizálása, a Pride betiltása – belehúzott a kormány, alig lehet követni, és még itt van a mellözön a Hunyadiból. Alig lehet követni Donald Trump békeharcát és vámháborúját is. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.

A rogáni kommunikációs gépezet nem kevés kreativitását leköti, hogy életben tartsa a homofóbiát Magyarországon.

A szexuális kisebbségekhez tartozó emberek akkor jöhetnek Magyarországra és akkor szerepelhetnek a nyilvánosságban, ha azzal Orbán Viktornak vagy családjának hajtanak hasznot. Mi történik a néhány évvel ezelőtt indított Pink Budapest kezdeményezéssel most, hogy a választásra készülő kormány felcsavarta a homofóbiát nemcsak a szavak, hanem a konkrét intézkedések szintjén is?

1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze egy sajátos iparos kinézetük. Mi, fiúk meg kijártunk az Ecserire szép, fehér, nagyapáink korabeli vászoningekért, és befestettük, vagy befestették nekünk a lányok. Akár feketére. Ezen a képen pont egy ilyen ing van rajtam – meséli Czeizel Balázs fotóművész és grafikus az Időről időre – 1985 című könyvből építkező installáció bemutatásakor. A március 11-ig látogatható kiállításról vele és Zsigmond Gáborral, a Főfotó Galéria egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Megszólalt lapunknak az a férfi, aki nemcsak dolgozott, de évekig élt a gyömrői Kutyamentsvár menhelyén: az állami gondozásból érkező fiatalt fizetés nélkül dolgoztatták, verték és vele végeztették el a piszkos munkát a telepen. Csicskaként az ő feladata volt a tetemek eltüntetése, és az altatásokban is részt vett, így új részleteket tárt fel arról, hogyan pusztították tömegesen az 1 százalékot gyűjtő menhelyen a kutyákat. Ráadásul Herczig József menhelyvezető hivatalosan a gondnoka volt, ezért minden döntést ő hozhatott meg az életében. Verekednie kellett a másik kiszolgáltatott szerencsétlennel, az állatoknak szánt ételadományból kapott enni, míg végül szabályosan megszöktették.