Magyar gazdaság: csúcsra járatás után süllyedés

A magyar gazdaság stagfláció elé néz, sérülékenysége visszaesett a 2008–2009-es pénzügyi krízis idején jellemző állapotba. Az MNB-t elnöklő Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságában válságközeli helyzetről beszélt, a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterre hárítva.

  • HVG HVG
Magyar gazdaság: csúcsra járatás után süllyedés

Szédületes tempót produkált a magyar gazdaság, miután megszűntek a Covid-járvány miatti leállások, korlátozások – egészen a parlamenti választásokig.

A pandémia alatt elszenvedett 4,5 százalékos zsugorodás után 2021-ben 7,1 százalékkal bővült, a tempó az idei első negyedévben 8,2 százalékra gyorsult (az előző év azonos időszakához viszonyítva). A növekedést a kormány és a Magyar Nemzeti Bank vállvetve serkentette.

A központi költségvetés két év alatt nagyjából tízezermilliárd forinttal költött többet a bevételeinél, az MNB pedig 11 ezermilliárdot pumpált a gazdaságba, egyebek mellett nullakamatozású hitelekkel, vállalati kötvényekkel és állampapírok megvásárlásával, egészen a tavalyi év végéig. A költségvetési költekezés az idei év elején is folytatódott, az MNB összegzése szerint a 13. havi nyugdíj teljes kifizetésével 360 milliárd, az átlagjövedelem mértékéig a személyi jövedelemadó visszatérítésével 664 milliárd, a 25 év alattiak részleges adómentességével 67 milliárd, az ágazati béremelésekkel – a fegyverpénzt is ide sorolva – 501 milliárd forintos extra juttatással biztosította be a kormánypártok választási győzelmét.

A kormány és a jegybank együttesen a hazai össztermék negyven százalékához közeli összeget szánt a járvány alatt és után gazdaságélénkítésre, aminek súlyos mellékhatásai lettek.