Szeptemberben az Európai Bizottság a jogállami eljárás keretében 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolta a hétéves költségvetés keretében Magyarországnak járó kohéziós alapokból. A bizottság december elején is ragaszkodott a páratlan büntetéshez. A magyar kormány dicsőséges alkuként adta el, hogy 6,3 milliárd euró pénztől esik el az ország, és a helyreállítási alap pénzei is csak elvileg érkeznek meg és akkor is csak 2023-ban.
Az Európai Bizottság bő két hónapot várt: bár az Európai Unió Bírósága már február közepén kimondta, hogy az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételek összhangban állnak az alapszerződésekkel, csak a magyar választások után, április 27-én indította el az Orbán-kormánnyal szemben a jogállamisági eljárást.
Ezt az eszközt azért vezették be a tagállamok vezetői, hogy a jogi keretek mindenütt garantálják a közös források átlátható elköltését, és tudható volt, hogy a rendszerszintű korrupció miatt leginkább Magyarország ellen alkalmazható.
A miniszterelnök kettős stratégiát dolgozott ki az eljárás semlegesítésére.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
