Ön otthagyná a munkahelyét, ha nem engedélyezné a home office-t?

Az utóbbi években afféle varázsszóvá vált a rugalmasság hangoztatása: a munkáltatók rugalmas munkaidővel, rugalmas beosztással, rugalmas hozzáállással igyekeznek megnyerni maguknak a potenciális munkavállalókat. Különösen igaz ez azokra a cégekre, amelyek a fiatalok, a Z generáció tagjai közül szeretnének munkatársakat toborozni – mondja Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow (FTY) employer branding (munkáltatói márkaépítő) ügynökség alapítója. Tapasztalata szerint a rugalmasság mint hívószó annyira népszerű lett, hogy a munkáltatók az álláshirdetésekben néha egészen extrém összefüggésekben is használják. Mint mondja: „A kedvencem eddig a »rugalmas csapat«.”

Ebben az interjúban generációs jellegzetességekről beszélgettünk kutatókkal:

Az X generáció elnevezése egy óriási félreértésen alapul

Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény - mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.

A cégek rugalmas hozzáállása valóban fontos ugyan a munkavállalóknak, de ezt a fogalmat csak akkor érdemes használni a toborzáskor, ha az tényleg a vállalat alapértékei közé tartozik. Amikor ugyanis egy fiatal szakember azt tapasztalja, hogy a rugalmas munkaidő csak üres ígéret volt, hamarosan felmond. Fontos, hogy a vállalkozás idejekorán – lehetőleg már az álláshirdetésben – pontosan kifejtse, mit ért rugalmasságon.

„A benzinkúti munkatársat kereső egyik hirdetésben azt olvastam: rugalmas szünet, de hogy ez mégis mit jelent, azt már nem részletezték. Kimehetek négypercenként háromra, vagy valami konkrétabb dolgot?

A munkavállalók számára fontos a rugalmas munkarend, érthető tehát, hogy a cégek ennek ígéretével próbálják magukhoz csábítani a dolgozókat. Sok esetben azonban saját magukat és a leendő dolgozóikat is megtévesztik ezzel. Sokkal jobb, ha valami konkrét előnyt ígérnek a dolgozóiknak”

– figyelmeztet Tóth-Nagy Péter.