Az utóbbi húsz évben – egy-egy képzőművészeti kiállítás kapcsán – fellángolt a vita arról, hogy a tizenéves kamasz vagy kiskamasz lányokat erotikus pózban ábrázoló festmények morálisan mennyire elfogadhatók. Pontosabban: van-e joga egy művésznek érzéki képeket készíteni fiatal lányokról, akik nem lehetnek még tisztában azzal, hogy eszközzé válnak egy művész ecsetjén, vagyis kihasználják az éretlenségüket.
Az ismert svájci festő, a 2001-ben elhunyt Balthus több mint tíz alkalommal örökítette meg Thérese Blanchard-t, a szomorú tekintetű fiatal párizsi lányt 1935 és 1939 között. Thérese a megismerkedésük idején tízéves lehetett. A festői életmű kiemelkedő alkotásaiként számon tartott sorozat abban is kitűnik a mester többi műve közül, hogy Thérese öt évig volt múzsája a festőnek, aki más múzsákhoz nem ragaszkodott ennyi ideig a festőállvány előtt, még két feleségéhez, Antoinette de Watteville-hez vagy Setsuko Idetához sem. Ha időrendben nézzük a lányról készült képeket, az egyik feltűnő tendencia a lány egyre erotikusabb megjelenése, miközben a szomorúsága megmarad.