#fenntarthatóság

A bortermelés melléktermékének felhasználásból csinált sikeres vállalkozást
 

A bortermelés melléktermékének felhasználásból csinált sikeres vállalkozást

Inspiráció és marketingérték – ezek miatt értékesek azok a pályázatok, amelyeken a Grapoila is rendre megméretteti magát. A hidegen sajtolt olajairól, natúr élelmiszereiről és kozmetikai termékeiről ismert vállalat a Generali EnterPrize díját is elhozta 2021-ben, és azóta a verseny zsűrijének is tagja. A pályázat célja, hogy támogassa a kis- és középvállalkozásokat a különböző fenntarthatósági kezdeményezésekben. Az idei kiírásra június 13-ig lehet jelentkezni – ennek apropóján a Grapoila tulajdonos-ügyvezetője, Pinczés Marianna saját tapasztalatait és tanácsait is megosztotta velünk.

Generali Generali

zCast: Bio agyagépítészet vagy vályogház? A fenntartható építészetről másként
 

zCast: Bio agyagépítészet vagy vályogház? A fenntartható építészetről másként

Mit jut eszébe először arról, hogy kortárs bio agyagépítészet? És arról, hogy vályogház? Hogyan építhetünk egészségesebb otthonokat természetes építőanyagokkal, a népi építészet hagyományos elemeinek felhasználásával, akár ötödével meghaladva a szabályzatban foglalt beépíthetőséget is? A zCast friss adásában szó esik a fenntartható építészet mainstream és valódi vonulatáról, sőt, Bihari Ádám építész elárulja, mit keres egy luxusvillában a vályogvakolat, és hogy ennek ellenére miért mégsem csak a gazdagok kiváltsága mindez. De meddig is áll egy modern vályogház?

HVG HVG

„Ma már nem az a fontos, hogy pincér balról vagy jobbról teszi le a tányért, hanem az, hogy mosolyogjon”
 

„Ma már nem az a fontos, hogy pincér balról vagy jobbról teszi le a tányért, hanem az, hogy mosolyogjon”

Az idegenforgalom jövőjében két út van, a mennyiségi és a minőségi, az olyan helyeken, mint Hévíz, a minőségre kell törekedni – mondta a HVG-nek Alfred Hackl, a hévízi Le Primore Hotel & Spa igazgatója. A május közepén megnyílt hotelt vezető osztrák szakember arról is beszélt, miért fenntartható a hotel, s miben marad el a magyar idegenforgalom a nemzetközitől.   


Nem is kell automata a visszaváltáshoz?
 

Nem is kell automata a visszaváltáshoz?

Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő gyorsasággal futott fel. Rengeteg helyen találkozhatunk a REpont automatákkal. A 400 négyzetméternél kisebb boltokban önkéntes ezeknek a visszaváltó automatáknak az üzemeltetése. A legkisebbek pedig – szintén önkéntesen – kézi visszaváltóhelyekké válhatnak: a boltosok egy okostelefonos alkalmazás segítségével manuálisan vehetik vissza az italcsomagolásokat. Vecsésen egy ilyen kisboltban néztük meg, hogyan működik a kézi visszaváltós REpont. Bíró Márióval, a bolt tulajdonosával és a szállításért is felelős Returmatic Zrt. munkatársával, Szunyog Józseffel beszélgettünk a tapasztalatokról. 

MOHU MOHU

Van, aminek nem a vegyes kukában kellene landolnia
 

Van, aminek nem a vegyes kukában kellene landolnia

Még mindig meghökkentő mennyiségű szemetet dobunk a vegyes kukába Magyarországon, amin többek között a zöld- és élelmiszerhulladék megfelelő lakossági gyűjtése segíthet. Borsfay-Horváth Judittal, a MOHU közszolgáltatási termék és anyagáram vezetőjével beszélgettünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, a lakosság tudatosságának jelentőségéről és az ígéretes fejlesztésekről.

MOHU MOHU



zCast: Tudja, mennyivel nő károsgáz-kibocsátása, ha rákattint erre a  cikkre? – itt a kellemetlen igazság a digitális karbonlábnyomról
 

zCast: Tudja, mennyivel nő károsgáz-kibocsátása, ha rákattint erre a cikkre? – itt a kellemetlen igazság a digitális karbonlábnyomról

Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?

HVG HVG


Hulladékudvarok: már ezt is ingyen leadhatjuk
 

Hulladékudvarok: már ezt is ingyen leadhatjuk

Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat. 

MOHU MOHU

Fenntarthatóság az intralogisztikában: a vezető nélküli targoncák, mobil robotok elterjedése a hazai piacon lassan halad
 

Fenntarthatóság az intralogisztikában: a vezető nélküli targoncák, mobil robotok elterjedése a hazai piacon lassan halad

Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.

Jungheinrich Jungheinrich


Fenntarthatóság gyereknyelven: így neveljünk környezettudatos gyerekeket
 

Fenntarthatóság gyereknyelven: így neveljünk környezettudatos gyerekeket

A kisgyermekek környezettudatosságra való nevelése talán az egyik legfontosabb feladata a mai szülőknek, hiszen belőlük lesznek a holnap fogyasztói és döntéshozói, az ő feladatuk lesz, hogy a szüleik törekvéseit folytassák és tökéletesítsék, egy fenntarthatóbban működő társadalom létrehozása érdekében. Cikkünkben kisgyermekes szülőket kérdeztünk arról, ők hogyan adják át gyerekeiknek az ezzel kapcsolatos jógyakorlatokat, és hogyan építik be a mindennapjaikba azokat.

SPAR SPAR

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával
 

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.





zCast: A méhek védelme ott kezdődik, hogy megváltoztatjuk a szépről alkotott fogalmunkat
 

zCast: A méhek védelme ott kezdődik, hogy megváltoztatjuk a szépről alkotott fogalmunkat

És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.

HVG HVG