Hullám vagy cunami lesz a szélsőjobb előretörése az EU-ban?

Az Európai Unió szélsőjobbjának előretörése igazi slágertémának számított az elmúlt hetekben, és az újságírók és elemzők igyekeznek megjósolni, milyen jövő várhat az Európai Parlamentre, és általában véve az európai politikára. A hvg.hu és a hvg360 lapszemléit is rendszeresen uralja a téma, mindent, és annak az ellenkezőjét is hallhattuk, olvashattuk mostanában. A legpesszimistábbak már Európa bukását vizionálják, míg a legoptimistábbak szerint nincs itt semmi látnivaló, hiszen a szélsőjobb sem egymással, sem más pártokkal nem tud majd hatékonyan dolgozni.

Az, hogy melyik verziót tartja valószínűbbnek valaki nagyban függ attól, hogyan gondolkodik az EU és az Európai Parlament működéséről, politikai elvekről és racionalitásról, rugalmasságról, egyes szereplők érdekeiről stb. Összehasonlítjuk a leggyakrabban használt érveket és elemzői logikákat, hogy segítsünk megérteni, van-e ok pánikra a szélsőjobb előretörése miatt.

Mi is a helyzet?

A Politico friss összesítése szerint jelenleg

az EU országainak többségében van olyan szélsőjobboldali párt, amelyik vagy már a kormányon van, vagy első-második helyen mérik a népszerűségét.

Ez természetesen az Európai Parlament összetételén is látszódni fog: a szélsőjobbnak összességében körülbelül 40-nel több képviselője futhat be a mostani választáson, mint 2019-ben. Az Europe Elects oldalán minden hónapban a legfrissebb felmérések alapján számítják ki, hogy melyik pártcsalád épp hány képviselőre számíthat összesen, illetve tagországokra lebontva.