Átalakulóban a német választási törvény, nem minden egyéni győztes jut be a Bundestagba

6 perc

2024.08.17. 13:30

Meg kell állítani a parlament alsóháza, a Bundestag létszámának növekedését – erről döntött a német alkotmánybíróság, amelynek függetlenségét kormánypárti és ellenzéki összefogással szándékoznak megszilárdítani.

Berlinben, a német parlament alsóházának plenáris üléstermében négyévente nagy munkában vannak az asztalosok. Képviselői székeket kell átcsoportosítani, burkolatot bontani, új üléseket beépíteni, burkolatot visszaszerelni úgy, hogy a gyanútlan megfigyelőben azt a benyomást keltse, hogy ez mindig így volt.Pedig nem.

A mindenkori választások után a Bundestag még soha nem ült össze ugyanolyan létszámmal, mint amilyennel az előző választási ciklust befejezte.

Németországban most bukik ki az, ami egész Európát kísérti

Több százezren tüntettek Németországban az egyre erősödő szélsőjobboldal ellen. A gigatüntetések látványosak, de legalább ennyire látványos a szélsőségesek megerősödése, nemcsak Németországban, hanem az egész kontinensen. Míg korábban ezeket az erőket el tudta szigetelni a mainstream politika, ma már versenyezniük kell velük.

A magyarázat a listás és az egyéni körzeteket ötvöző német választási törvényben rejlik. E szerint ugyanis Németország 299 egyéni választói kerület van. Ezekben a mandátumot értelemszerűen az ott legtöbb szavazatot elérő induló kapja meg, ő költözhet be a parlamentbe. A másik 299 helyet – a parlament összlétszáma elvileg ugyanis 598 – a listás választás eredményeként osztják el a pártok között.

És itt van a bökkenő. A választási törvény azt is előírja, hogy a listás választás eredménye a mérvadó, annak arányában jutnak képviselői helyekhez az egyes pártok. Csakhogy előfordulhat – és az elmúlt években rendre elő is fordult –, hogy valamelyik párt több egyéni képviselői helyet nyert meg, mint amennyi a listás voksolás alapján járt volna neki.