A robotok elveszik a munkánkat, hamarosan rá sem lehet ismerni a világra – valami hasonlótól féltek elődeink már több száz éve is, legfeljebb akkor nem a robotoktól, hanem a gépektől tartottak. Óriási változások előtt állunk, nem csoda, hogy több közgazdász a történelmet figyeli: mit tanulhatunk a korábbi nagy-nagy átalakulásokból, mi kellett ahhoz, hogy a technológia egy hirtelen ugrása jobb világot hozzon el, és hol rontották el akkor, amikor ez nem sikerült?
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Ha most elkezdjük a malmokat vagy akár az ipari forradalmat emlegetni, persze könnyű rávágni, hogy az még nagyon más volt. De valójában az alapok ugyanazok, mint amivel az elődeink több száz éve találkoztak, ahogy megváltozott a világuk – a munkafolyamat néhány részének automatizációja lehetővé tette azt, hogy gépek végezzenek el bizonyos feladatokat emberek helyett, így nőjön a munka hatékonysága. Mégis, ha nem a régi földesurak és a mostani cégvezetők, hanem az átlagember helyzetét nézzük, akkor vannak egészen ijesztően rossz példák, és néhány olyan is, amikor tényleg javult a világ.
Ilyenkor a legtöbben az ipari forradalomnál kezdenék a történetet, Daron Acemoglu és Simon Johnson az MIT-ről viszont a tavaly megjelent könyvükben – angol eredetijében Power and Progress: Our 1000-Year Struggle Over Technology and Prosperity címen olvasható – ennél jóval távolabbra mentek vissza. Egészen a XII-XIII. századig, amikor az elmúlt ezer év egyik első gigantikus technológiai robbanása eljött Európában azzal, hogy feltalálták a szélmalmokat.
