Ötszáz lett az euró, maradhat? – tartson velünk, és nem tudja átverni senki

Egy városban hajléktalan férfi nézi, ahogy egy üzletember két szelet rántott húst fogyaszt az étterem teraszán. Vagyis statisztikai értelemben fejenként egy rántott húst esznek.

Végtelenül leegyszerűsített példa ez arra, amikor a statisztika a valóság helyett annak fordítottját mutatja. Mégis érdemes emlékezni rá minden helyzetben, amikor matematikai értelemben megkérdőjelezhetetlen adatokkal szembesülünk.

A HVG most indult prémiumhírlevél-szolgáltatása épp arra vállalkozik, hogy a hangzatos állítások mögé nézzen.

Azt tudták például, hogy a magyar nők átlagosan 2,5 évvel hosszabban élnek egészségesen, mint az osztrákok? De ez még semmi, 6 évvel hosszabban élnek egészségben, mint a portugál nők, a hollandokat pedig egyenesen 7 és fél évvel verik. Na jó, mi a csavar? Hogy minden országban a helyi egészségügyi rendszer állapítja meg, mit gondol egészségben töltött éveknek, és a dolgozók megbecsültsége határozza meg, mennyire kímélik a cégek a munkásokat.

Egy bizonyos kor felett már nem „jó egészséget”, hanem „jó betegséget” illik kívánni.

Nem mindegy ugyanis, kit mi kezd kínozni, és a betegségben töltött évekre milyen életminőség marad. A kérdésnek a HVG munkatársa, Sztojcsev Iván járt utána „Adatbányász” című hírlevelünkben.

Wow, ötszáz forintot kell majd adni egy euróért?!

Hatásvadász címadás lenne ez, ugye? Kivéve annak, aki hosszú távú piaci mozgásokban gondolkodik, és ismeri az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának alapvetéseit, a lassan elértéktelenített nemzeti valutára épített stratégiát. Ahogy Gyurcsik Attila a „Hova tegyem a pénzem?” hírlevelében írja: a trend abba az irányba mutat, hogy évtizedes távon a forint bizony abban az ütemben értéktelenedik el, hogy csak két eurót kelljen adni majd egy Mátyásért. Nincs ebben újdonság – magyarázza a HVG felkérésére a Concorde által írt hírlevél –, elvégre 10 éve még 300 forint körül volt egy euró.

És akkor az ingatlanárak is épp ilyen törvényszerűség alapján emelkednek majd? Hát, attól függ, melyik ingatlané – teszi hozzá Varga András, a KPMG elemzője az „ESG” című hírlevélben. A klímaváltozás és a rendkívül hullámzó energiaárak korában ugyanis fontos tényező lesz, hogy egy-egy ingatlan energetikai szempontból mennyire korszerű, hogyan áll ellen az egyre emelkedő átlaghőmérsékletnek vagy extrém időjárási eseménynek.

Hasonló egzisztenciális kihívások előtt áll a repülőgépgyártás. A légi közlekedés újragondolása pedig elérte a kondenzcsíkok kérdését. Az összeesküvés-kedvelők kedvenc égi jelensége ugyanis hozzájárul a felmelegedéshez. Hogy ezzel mit akarnak tenni a tudósok, „Kilátó” című hírlevelünkből kiderül, vagyis Nagy Gábor és Németh András kollégánk közös sorozatából.

A tények mögött a lényeg – régóta ez a HVG jelmondata.

Most a Boston Consulting Group, a Hold Alapkezelő, a PWC és a többi külső partnerünkkel együtt bizonyítjuk, hogy a számok akkor adnak valós képet, ha jól tudjuk olvasni azokat.

A HVG prémium hírleveleinek előfizetői garantáltan előnyt élveznek, mert gyorsabban látják át az összefüggéseket, és hamarabb jutnak fontos üzleti döntésekre.