Lesz-e 500 forint 1 euró?
4 perc
2024.10.01. 13:00
2024.10.17. 11:52
A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá. Be kell vallanom, hogy a focihoz egyáltalán nem értek, a devizaárfolyamokkal való kereskedést pedig 2009-ben hagytam abba, szerintem pont jókor.
Viszont lassan két évtizednyi tőkepiaci tapasztalattal a hátam mögött figyelemmel kísérem, hogy mi történik a forinttal. Az árfolyammal kapcsolatos vitákban sokszor érzem azt, hogy nem látjuk a fától az erdőt: a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában.
Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy a döntéshozók ne tudnák akár egy-egy mondattal is bedönteni a forintot. Viszont minthogy minden ilyen elszólás politikai öngyilkossággal ér fel, ezért ritkán fordul elő és az árfolyamot nagyobb részben egyéb tényezők alakítják. Ezen nem is kellene meglepődni egy kis nyitott gazdaságban, amelyik a GDP-je több mint 90 százalékát exportálja, energiaszegény és nyersanyagszegény, belső piaca pedig méretét tekintve kicsi.
Nyilván az állami költekezés vagy adott esetben túlköltekezés befolyásolhatja az árfolyamot, de ezek hatása is túlértékelt. Egy csődhelyzet persze más eset, de pusztán az, hogy néhány százalékkal több vagy kevesebb a hiány, lássuk be, senkit nem érdekel egy jó darabig.
Ha a piaci környezet kedvező, akkor sokáig el lehet húzni egy rossz gazdaságpolitikát.
Ez történt például 2008-ban is, amikor a Lehman Brothers csődje finanszírozási válsághoz vezetett. A sérülékeny és túlköltekezett magyar államot nehéz helyzetbe hozta, hogy az IMF-től kellett segítséget kérnie. Azóta sokkal lazább a globális finanszírozási helyzet, és például Törökország messze tovább nyújtózkodott annál, mint azt a szocialista kormány tette a 2000-es évek közepén, mégsem állt elő csődhelyzet.