Brit szakértő: Mi kell ahhoz, hogy Európa meg tudja védeni magát?

Garvan Walshe arról ír a Foreign Policyban, hogy a földrész képes amerikai segítség nélkül is javítani a biztonságán, csak határozott lépések kellenek hozzá, a gittrágás nem jó semmire sem. A brit toryk korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, az eredetileg a 2018-as magyar parlamenti választást vizsgáló Unhack Democracy nevű szervezet társalapítója helyesli, hogy Emmanuel Macron francia államfő nem hívta meg az összes tagállamot két napja Párizsba, mert ott a Kreml-barát Orbán- és Fico-kormány csak gátolta volna a munkát.

A tanácskozás sok eredményt így sem hozott. Donald Trump amerikai elnöke szeme előtt az 1945-ös Jaltai értekezlet lebeg, ahol is Roosevelt, Churchill és Sztálin elfogadta, hogy Kelet-Európa betagozódjék az orosz érdekövezetbe.

Minden érintett európai kormánynak jó oka van, hogy egyedül ne álljon az Európa védelmét szolgáló kezdeményezés élére, ám a következmény kollektív tétlenség lett Párizsban. Pedig a földrész igencsak képes lenne reagálni az amerikai szándékokra, ha kellő akaratot tanúsít. Méghozzá anélkül, hogy elmélyítené a viszályt az Egyesült Államokkal.

A különbségtétel ezért lényeges, mert Amerika nem azonos a Trump-rezsimmel. Ennélfogva a kontinensnek együtt kell működnie az elnök ellenfeleivel, és fenn kell tartania a kapcsolatokat a republikánusok józan felfogású tagjaival, például Marco Rubio külügyminiszterrel.

Ám azt látni kell, hogy Ukrajna nem hagyja abba a harcot, mert különben vége az országnak. Moszkva kizsákmányolná a természeti kincseit, hogy újjáépítse a hadi gépezetet, a fiatalokat pedig besorozná ágyútölteléknek a további terjeszkedéshez.

A szerző azt javasolja, hogy Európa haladéktalanul tegyen meg 10 lépést saját biztonságáért.