Miközben az Egyesült Államokban 50 év után lecserélhetik a Coca-Colában lévő kukoricaszirupot, Donald Trump szerint pedig ettől egészségesebb lesz az Egyesült Államok, az egészségügyi szakemberek árnyalják ezt a képet.
Donald Trump néhány napja jelentette be, hogy a Coca-Cola Company beleegyezett a kérésébe, és a jövőben nádcukrot tesz majd a termékeibe a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup helyett. A dolog abból indult ki, hogy Trump egészségügyi minisztere, az oltásellenes Robert F. Kennedy Junior aggodalmát fejezte ki a szer szerinte káros egészségügyi hatásai miatt.
Kennedy Jordan Peterson podcastjának szeptemberi epizódjában az olcsó édesítőszert „elhízást és cukorbetegséget okozó” tényezőnek nevezte. Kennedy és az általa vezetett Make America Healthy Again mozgalom az elmúlt időszakban azért lobbizott az élelmiszer- és italgyártóiparban, hogy a cégek számos összetevőt – többek között a mesterséges ételfestékeket és a növényi magokból préselt olajokat is – távolítsák el a termékeikből.
Bár a Coca-Cola Company hivatalosan nem erősítette meg a recept megváltoztatását, a cég szóvivője azt mondta, hogy nagyra értékelik Trump elnök lelkesedését, és hozzátette, hogy hamarosan további részleteket osztanak meg „a Coca-Cola termékpalettáján várható új és innovatív kínálatról”.
Hogy mitől lesz az Egyesült Államok egészségesebb attól, hogy lecserélik a kóla egyik legfontosabb hozzávalóját, egyelőre nem tudni. A CNN által megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint a cukrot tartalmazó üdítőitalok összességében egészségtelenek, függetlenül attól, hogy milyen cukrot tesznek bele.
A nádcukrot cukornádból állítják elő. Ez egy szacharóz, vagyis egy olyan cukorfajta, amely természetes módon két egyszerű cukorból, glükózból és fruktózból áll, egyenlő arányban. A fruktóz a gyümölcscukor, amely természetes módon fordul elő a gyümölcsökben.
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup ezzel szemben feldolgozott kukoricakeményítőből készül. A keményítő az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szerint glükózmolekulák összekapcsolt láncolata. „Amikor a kukoricakeményítőt különálló glükózmolekulákra bontják, a végtermék a kukoricaszirup, amely lényegében száz százalékban glükóz” – hangsúlyozta az FDA.
Hogy ez megtörténhessen, a folyamathoz enzimeket adnak, hogy a glükóz egy része fruktózzá alakuljon. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup különböző összetételei változó mennyiségű fruktózt tartalmaznak, de a leggyakoribb formák 42 vagy 55 százalékosok, míg a többi része az FDA szerint glükóz és víz. A 42 százalékos összetételt gyakran használják feldolgozott élelmiszerekben, beleértve a gabonaféléket és a pékárukat, míg az 55 százalékos változatot elsősorban üdítőitalokba teszik bele.
Az Egyesült Államokban 1957-ig cukornádból és cukorrépából származó szacharózt használtak édesítőszerként. Ezután jelentek meg az említett enzimek, amelyek forradalmasították az édesítőszer-ipart egy olyan korszakban, amikor különböző okok miatt épp nem volt elegendő cukor a világon.
Az olcsó édesítőszer fogyasztása az 1970-es években ugrott meg Amerikában, éppen akkor, amikor az állam támogatást nyújtott a kukoricatermesztőknek. A Coca-Cola az 1980-as években kezdte el használni a kukoricaszirupot, ám Mexikóban továbbra is a nádcukorral készített változatot árulja a cég.
Mivel az új édesítőszer stabilabb volt, ezért nőtt a termékek tartóssága is, ami szintén jót tett a gyártásnak.
Eva Greenthal, a Center for Science in the Public Interest nonprofit fogyasztóvédelmi szervezet egyik vezetője szerint bármilyen cukor túlzott fogyasztása káros az egészségre. „Ami az üdítőitalokat egészségtelenné teszi, az az, hogy úgy lehet bevinni vele rengeteg kalóriát, hogy az táplálkozási szempontból semmilyen előnyökkel nem jár. Az egyik típusú cukor másikra cserélésével semmivel sem lesz egészségesebb egy üdítőital” – hangsúlyozta a szakember.
Szerinte a Trump-adminisztrációnak arra kellene törekednie, hogy kevesebb cukor legyen az üdítőkben, mert annak lenne valódi haszna. Walter Willett, a Harvard Egyetem táplálkozástudósa szerint azonban ennél is több dologra lenne szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok valóban egészségesebbé váljon.
„Ha komolyan gondolják a döntnökök, hogy csökkenteni akarják a cukorral édesített üdítők káros hatásait, akkor számos más lépést is tehetnek a cél elérése érdekében. Ilyen például a figyelmeztető címkék bevezetése, az értékesítés korlátozása az iskolákban és más nyilvános helyeken, valamint adók kivetése, amit aztán a gyerekek egészségügyi és táplálkozási programjainak támogatására lehetne fordítani” – emelte ki a szakember.
A kukoricaszirupot előállító vállalatok érthető módon szintén ellenzik a cserét, ők azonban gazdasági okokkal érvelnek. John Bode, a cégeket képviselő kereskedelmi szövetség elnöke szerint a váltás több ezer amerikai munkahelyet szüntethet meg, miközben jelentős összegeket kell majd költeni a nádcukor importjára.
Marion Nestle, a New York-i Egyetem táplálkozástudósa szerint a legtöbb tanulmány alátámasztja azt a felvetést, miszerint egészségügyi szempontból nincs különbség a kukoricaszirup és a nádcukor fogyasztása között, mivel ugyanannyi kalóriát tartalmaznak.
Anderson Haynes, az amerikai Academy of Nutrition and Dietetics szervezet szóvivője szerint azonban néhány újabb kutatás arra jutott, hogy az emberi szervezet némiképp másként dolgozza fel a kétféle anyagot.
Haynes szerint a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása inkább az elhízással és a diszlipidémiával – a vérben lévő lipidek vagy zsírok rendellenes szintjével – hozható összefüggésbe. Egyes tanulmányok arról is beszámolnak, hogy „a zsírmáj vagy a májgyulladás összességében valóban jobban megnőtt azoknál, akik magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot fogyasztottak, mint azoknál, akik szacharózt fogyasztottak” – hangsúlyozta a szakember.
Egy másik tanulmány szerint a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup a C-reaktív protein magasabb szintjével függ össze. Ez egy olyan anyag, amit a máj termel egy gyulladásra válaszul. Emellett találtak már összefüggést a kukoricaszirup fogyasztása és az inzulinrezisztencia között is. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a kukoricasziruppal édesített tápszert fogyasztó csecsemőknél 4 éves korra magasabb volt például az elhízás kockázata, mint azoknál, akik laktózalapú tápszert vagy anyatejet ittak.
Az Egyesült Államokban termesztett kukorica nagy része genetikailag módosított, és közel felét glifozáttal, egy gyakran használt gyomirtó szerrel permetezik. Ezt már összefüggésbe hozták a daganatos megbetegedések kialakulásával, míg egyes kutatók a meddőséggel és az inzulinrezisztenciával való lehetséges összefüggéseket vizsgálják.
Greenthal szerint ugyanakkor a GMO-kukoricától nem kell tartani, főleg úgy nem, hogy „mire egy kukoricacsőből üdítőital lesz, már nem marad semennyi genetikai anyag a növényből”.
Az Egészségügyi Világszervezet és más intézmények szerint egyébként az embereknek napi 25 grammnál több cukrot nem lenne szabad elfogyasztaniuk. Ez körülbelül annyi, mint ami másfél evőkanál mézben van – vagy valamivel több, mint amennyi 175 ml Coca-Colában megtalálható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
