Brutális állatkínzásról szóló videók terjednek globálisan. A tartalomgyártók jellemzően kínaiak, és mivel az országban harmatgyenge az állatvédelem, ezt a legtöbb esetben büntetlenül művelhetik. Az internetnek erről a sötét bugyráról először beszélt lapunknak a Feline Guardians nevű nemzetközi aktivista csoport egy magyar tagja.
Nemrég jelent meg a CNN-en egy hosszabb cikk a magukat Feline Guardiansnek (kb. Macskavédők) nevező aktivistákról, akik egy kínai bázisú, állatkínzó tartalmakat előállító, megosztó és abból profitáló csoporthálózat ellen hirdettek harcot. Az erőviszonyokat jól jelzi az adat, miszerint ezekben a csoportokban átlagosan 2 és fél óránként feltölt valaki egy új videót, amiben jellemzően macskákat kínoznak halálra.
Az amerikai hírportál azt is feltárta, hogy a tartalmak előállítói nemcsak a privát perverzióiknak hódolnak ezzel, hanem pénzt is keresnek vele, hiszen a klientúrájuk már globálisan szerveződik, és
sokan hajlandók jelentősebb összegeket is áldozni arra, ha az általuk megadott iránymutatások alapján forgatják le az áhított videóanyagot.
A macskavédő aktivisták igyekeznek beépülni ezekbe a csoportokba, és az elkészült videók, illetve az óvatlan elszólások segítségével felderíteni a tartalomgyárosok személyazonosságát, amit aztán jelenthetnek a hatóságoknak. Ez persze korántsem veszélytelen játék, a doxolásnak nevezett nyilvános lelepleződés őket is fenyegeti, és ha ilyenkor az ember személyes adatai állatkínzó perverzek kezébe kerülnek, annak akár a netes zaklatáson is túlmutató kockázatai lehetnek. Különösen igaz ez a hazai pályán mozgó kínai aktivistákra, ők azok, akik a legnagyobb kockázatot vállalják az állatkínzók elleni küzdelemben.
Ezért is történt, hogy a CNN-nek nyilatkozó aktivista a Chen álnevet használta, a Feline Guardians HVG-nek nyilatkozó magyar tagja pedig szintén nem szerette volna nyilvánosságra hozni a személyazonosságát. Így a továbbiakban Gáborként fogunk rá hivatkozni, bár nem ez a valódi neve.
„A személyes történetem ezzel kapcsolatban körülbelül 2015-ig megy vissza, néhány notórius, sokkoló állatkínzásos esettel kapcsolatos mélyebb kutatással kezdődött. Ezek crush videók voltak (a „crush” egy gyűjtőnév azokra a fétisfilmekre, amelyekben valaminek az összezúzása okozza a szexuális izgalmat), és mint kiderült, ezek nem szórványosan előforduló esetek, hanem bizonyos csoportok szervezetten állítanak elő ilyen videókat már legalább 2006 óta, amelyek elsősorban kisebb állatok halálra taposását (ritkábban egyéb módokon történő kínzását) mutatják be” – kezdte a történetét Gábor.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
