Bár adtak át fejlesztéseket, a 2021-es ambiciózus magyar hidrogénstratégiáról kevés konkrétum derült ki eddig. Tavaly készül el az első, nem kísérleti és nem tesztcélú, értelmezhető kapacitású ipari hidrogénüzem, magánberuházásban, a Mol saját projektjeként. Logikus, hogy az olajcég lágymányosi központjában tartották az idei hidrogén-konferenciát. Sokat elárul azonban, hogy az ott előadó Lantos Csaba energiaügyi miniszter milyen újdonságokkal állt elő.
Haladunk előre – állapította meg a hidrogén alkalmazásáról Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke a január végén a periódusos rendszer legkönnyebb elemét fókuszba helyező HydrogenOpen konferencián.
A hidrogénre – különösen annak rózsaszín (nukleáris erőműben-) vagy még inkább zöld (megújulók által termelt árammal előállított), esetleg fehér (a földfelszín alatt akár Magyarországon is elérhető, természetes) változatára sokan tekintenek úgy, mint a dekarbonizáció csodafegyverére, ami fontos szerepet tölthet be a klímaváltozásért felelős gázok visszaszorításában.
Bár a remények nagyok, a gazdasági számítások azt mutatják, nagyon nem mindegy hol alkalmazzuk, és a konferencián az is kiderült, még nagyon az út elején járunk itthon. Legalábbis ha azt nézzük, hogy a kormány által négy éve bemutatott, ambiciózus, összesen 105-135 milliárd forint közötti beruházást felvillantó hidrogénstratégiáról mit mondott a konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter:
Átdolgozás alatt áll.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Lesújtó véleményt fogalmaztak meg a magyarok – derül a Policy Solutions kutatásából.
A képviselő nem akarja elszívni az ellenzéki szavazatokat.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
