Az elmúlt hetekben bekövetkezett légi balesetek fényében érthető módon nő azok száma, akik komolyan tartanak a repüléstől. Rosszul teszik, a légi közlekedés a legbiztonságosabb utazási mód, s ahogy telnek az évek, úgy válnak egyre ritkábbá a katasztrófák.
„Ha autóval megy ki a repülőtérre, hogy repülőgépre szálljon, nagyon figyeljen oda, mert ez lesz messze a legveszélyesebb szakasza a teljes útjának” – üzeni a világnak Ismo Aaltonen, a repülőgép-baleseteket vizsgáló finn hivatal egykori vezetője. Bár az utóbbi hetekben több szerencsétlenség is bekövetkezett Észak-Amerikában (Alaszkában lezuhant egy tíz embert szállító kisgép, Washington fölött összeütközött egy helikopter és egy repülő, Torontóban pedig a leszállópályának csapódott egy gép), a statisztikák egyértelműen a szakembert igazolják. Míg a polgári légi közlekedésben 1968–1977 között 350 ezer fedélzetre szálló utasra jutott egy halálos áldozat, 2018–2022 között ez a szám 13,7 millióra emelkedett, azaz negyvenszeres javulás következett be. A legveszélyesebb szakasz a leszállás – ekkor történik a balesetek közel hatvan százaléka –, míg a második és harmadik helyen a felszállás és a reptérközelítési szakasz áll 16, illetve 11 százalékkal.
2022-es amerikai statisztikák szerint az Egyesült Államokban bekövetkezett közlekedési balesetekben meghaltak 95 százaléka közúton vesztette életét, s csupán egy százalékot tesznek ki a légi katasztrófák halálos áldozatai. Egy másik összehasonlítás szerint a repülőkkel megtett 100 millió mérföldre (160 millió kilométerre) 0,001 halál jut, míg ugyanez az arányszám a közúton jóval magasabb: 0,54.
Persze vannak kivételesen rossz évek is, mint amilyen 2014 volt. Akkor két szokatlan katasztrófa is bekövetkezett. Előbb márciusban a Malaysian Airlines MH370-es, Kuala Lumpur és Peking között közlekedő járata tűnt el nyomtalanul, majd júliusban a Moszkva-párti kelet-ukrajnai szakadárok lőtték le a maláj légitársaság Amszterdamból indult gépét. A két repülőn közel 450 ember utazott, halálukkal 2014 fekete évvé változott. Az oroszok egyébként egy évtizeddel később is tettek azért, hogy ne javuljanak látványosabban a légi közlekedési statisztikák: az ukrán drónokra vadászó légvédelem az Észak-Kaukázus fölött rakétával eltalálta az Azerbaijan Airlines Groznijba tartó járatát, az azeri gép azonban átrepülte a Kaszpi-tengert, és végül a Kazahsztánban lévő Aktau repülőtere közelében zuhant le. Az Embraer 190-es gép pilótáinak köszönhetően nem halt meg mindenki, a fedélzeten tartózkodó 62 személy közül 28-an megmenekültek. (A két pilóta nem élte túl a földet érést, őket hősként temették el Azerbajdzsánban.)
A Boeing sem lehet büszke magára, két – valószínűleg elkerülhető – baleset is történt az amerikai gyártó MAX típusú gépeivel. Az egyik MAX 2018 októberében, a másik pedig 2019 márciusában zuhant le, a katasztrófákat a sietve kifejlesztett szoftverek hibája okozta. A MAX gépeket a két szerencsétlenség után sokáig a földre parancsolták, s a Boeingnek a mai napig nem sikerült helyreállítani megrendült renoméját.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
