Mostantól tisztább vizet kell önteni a gyógyfürdők medencéibe, sokba fog ez kerülni

Nehéz helyzetbe hozta a kormány azokat a kisebb településeket és fürdőüzemeltetőket, amelyeknek a bevételei legalább részben a gyógyturizmusra épülnek, most ugyanis akár százmilliós nagyságrendű beruházásra is kényszerülhetnek. Március 19-étől lépett életbe az a másfél évvel ezelőtt hozott kormányrendelet, amely új előírásokat vezetett be a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére. Bár eddig is rigorózus előírások voltak a vizek minőségére, a gyógyvizek esetében ezeket most tovább szigorították, miután – nehezen vitatható módon – előtérbe helyezték a közegészségügyi szempontokat.

A csapdahelyzetet az jelenti, hogy a vegyszerek használatával könnyű ugyan kiölni a baktériumokat és más kórokozókat, ám ha a gyógyvizes medencébe klóros anyag kerül, az kizárja a gyógyvízzé minősítést.

Az üzemeltetés ezentúl drágább lesz, és további beruházások is szükségesek lehetnek – mondta a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a HVG-nek, de Balogh Zoltán azt azért hangsúlyozta, hogy az előírások eddig is nagyon szigorúak voltak. Az új rendelet életbe lépéséig más volt a mikrobiológiai határérték a gyógyvizes és a nem gyógyvizes medencék esetében, de mostantól a gyógyvizesben is csak olyan alacsony lehet az esetleges kórokozók jelenléte, mint a többiben. Bár a gyógyvizeknél nem használhatnak klóros anyagokat a fertőtlenítéshez – erősítette meg Balogh Zoltán –, a hidrogén-peroxid-alapú szerek gond nélkül alkalmazhatók. A változások azzal járnak, hogy ezentúl az eddiginél több paramétert kell mérni a vizekben, és a vegyszerköltség is sokkal nagyobb lesz, ami összességében drágábbá teszi a gyógyfürdők üzemeltetését. Ráadásul az eddig töltő-ürítő rendszerben működő fürdőket is bizonyos esetekben forgatott vizűvé kell átalakítani, vagyis építési költségek is felmerülnek. Ez pedig már egy átlagos méretű medence esetében is mintegy 100 millió forint.