Hiába rosszabb a fűtőértéke a frissen kivágott fának, aminek elégetése még a légszennyezettséget is növeli, a kormány tűzifapolitikájával az olcsóbb téli meleget és saját politikai népszerűségét próbálja biztosítani. A környezetvédelem felszámolásának következő áldozatai a nemzeti parkok lehetnek.
A gyakran túlburjánzó politikailag korrekt beszédnek és a túlérzékenységnek mutat ez alkalommal görbe tükröt a Duma Aktuál. KAP és Hadházi még egy jelenetet is előad, amelyben az elnyomott, kirekesztett szeplősökkel ismerkedhetünk meg. "Hosszú út vár ránk, szeplősökre, nagyon sok embert kell még elkussoltatnunk ahhoz, hogy végre egy szabad, toleráns, elfogadó világban élhessünk."
Az amerikai házelnök tejpeji látogatásának komoly geopolitikai következményei vannak. Az USA Tajvant nem veszítheti el úgy, hogy az a kommunista Kína prédája legyen. Peking viszont megmutatta, hogyan lenne képes bekebelezni Tajvant.
Húszas, harmincas éveikben járó, képzett, Európa-orientált emberek tömege távozik Oroszországból. Nem lehet tudni, visszatérnek-e, ha véget ér a háború. Az pedig még kevésbé világos, milyen képet nyújt majd akkor Oroszország, írja a brit lap.
Az igazán érdekes nem az, amit Orbán Viktor Dallasban elmondott, hanem amiről őszintén és mélyen hallgatott. Magyarország külpolitikai elszigetelődése, a magyar államkapitalizmus, vagy a gazdagember-lista élére repített telekszomszéd. Vélemény.
Oroszország vagy a magyar kormány felelős a magyarországi gazdasági helyzetért, jól kezeli-e azt a kormány, örüljünk-e a rezsiintézkedéseknek, kit hogyan érint a drágulás? Az alább olvasható felmérésből a budapestiek véleménye ismerhető meg.
Kína Tajvant fenyegeti, Putyin a Barátság kőolajvezetékkel, Lengyelország az Európai Unió ellen harcol. Paul Krugman szerint az amerikai demokraták megmentették az emberi civilizációt. Válogatás a világlapok írásaiból.
Megérett a helyzet, hogy nemzetközi erőfeszítéseket tegyenek az Ukrajnában dúló háború digitális nyomainak megmentésére, illetve a konfliktus által okozott károk dokumentálására.
Egy kisebb ország esetében nem jó stratégia, ha a politika mindent egy lapra tesz fel, különösen, hogy a trumpisták a Republikánus Pártnak is csak egy irányzatát képviselik – mondja Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egykori washingtoni nagykövet. Interjú.
Olcsóbb ekhóval vigasztalnák az exkatázókat, korlátozzák a tűzifa kivitelét és évtizedek óta nem látott mértékű lett a drágulás.
Ha az ipar nem kap mentőövet, akkor az orosz elnök szembefordítja az egyik ország munkanélkülijeit azokkal, akik vacognak egy másik államban. Lapszemle.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője biztos benne, hogy a segítségnyújtás iránti igény érzékelhetően megnő majd a következő időszakban, de közben a segítséget nyújtók költségei is jelentősen megemelkednek. Hogyan élhet túl az Igazgyöngy? Mennyi tartaléka van az alapítványnak? Interjú L. Ritók Nórával.
Új számítógépes modellekkel vizsgálják a nagy embertömegek mozgását, hogy megelőzhetők legyenek a pánikok és halálos balesetek a fesztiválokon, vallási vagy sporteseményeken.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
A lengyel miniszterelnök az Euractivban megjelent írásában az egyhangú döntéshozatal megőrzése mellett érvel. Szerinte a közös kül- és biztonságpolitikában a vétójog jelenti a biztonsági szelepet, hogy az EU ne legyen a többség zsarnoksága.
Egy nemzetközi kutatás eredménye nem talált bizonyítékokat arra, hogy az összeesküvés-elméletek népszerűbbek lettek a világháló kiépülésével.
A német állam a legnagyobb közszolgáltatóját mentette meg a gázválság miatt, francia társa az áramszolgáltató óriást vonta teljes ellenőrzése alá. A piaci káosz szerencsésebb végén az olajmultik viszont rekordnyereséget érnek el.
Az emlékezés és az emlékeztetés témáját járja körül a frissen megnyílt tárlat.
Elnökválasztás lesz októberben Ausztriában. A jelenlegi államfő, Alexander Van der Bellen – őt becézik Szásának – az elmúlt évek sokszor zavaros belpolitikai helyzetében képes volt békességet teremteni és fenntartani az alkotmányos rendet. Ezt, úgy tűnik, a választópolgárok honorálni is fogják, a két nagy párt, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt pedig nem állít jelöltet vele szemben.
A Covid-járvány idején tapasztalt pénzügyi és alvási problémák egyértelműen kapcsolatba hozhatók az egyetemi hallgatók mentális egészségének romlásával – állítják brit kutatók.
