Putyin elnök szélsebesen tolja vissza országát a 19. századba a rég elmúlt nagyság igézetében, eközben feléli nemzete kilátásait, írja Joschka Fischer volt német külügyminiszter a Project Syndicate-en.
Újabb szankciókat jelentett be csütörtökön a Fehér Házban Joe Biden, ám egyben az is világos volt, hogy az USA és szövetségesei mit nem tudnak vagy akarnak megtenni Moszkva agressziójával szemben.
Az 1986-os katasztrófa óta az erőmű érintett reaktorának romjait betonszarkofággal, később acélkupolával fedték le. Ha ezt megsértik, az terrorizmusnak minősíthető őrültség lenne, hiszen kiszabadulhat a radioaktiv sugárzás.
A lelkész a lelkünket, igazságérzetünket, morális alapanyagunkat képviseli. Majdnem elvesztettük. Dölyfös Orbán vezérünk azonban újra elénk tuszkolta. Hívei pedig a Dankó utca jegén köztársasági elnöknek választották meg. Vélemény.
Szilágyi Ákos a 2000 című folyóiratban elmeséli, mi történt, amikor az 1980-as évekbeli, Létay Vera vezette Filmvilágban túl hosszan foglalkoztak Bódy Gábor Psyché című filmtörténeti klasszikusával, vagy ha Lengyel László nem csupa jót írt a népbíróságokról.
Logikus döntés lenne az Egyesült Államok részéről, ha az oroszok elleni szankciókat az olyan beruházási együttműködésekre is kiterjesztené, mint a magyar-orosz kooperációban készülő paksi atomerőmű-bővítés - állítja Deák András, az oroszországi, illetve uniós energiaügyek szakértője.
A felcsúti milliárdos gyerekeinek vagyonosodása ugyanakkor nem állt meg, a nyílászárófronton szereztek új tulajdont.
Az agresszió rettenetes hatásokkal jár Ukrajnában, fájdalmas lesz a Nyugat számára. Oroszországban pedig sok-sok emberélet és egy megrekedt gazdaság lesz az ár. Mindezért Putyinra hárul a teljes felelősség – hangsúlyozza a New York Times szerkesztőségi állásfoglalása.
Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
Oroszország általános offenzívát kezdett Ukrajna ellen, a katonai célpontok elleni rakétatámadások, illetve a szárazföldi akciók mellett átmenetileg megbénultak az ukrán kormányzati szerverek is. Bár Ukrajna harcosnak mutatkozik, aligha van esélye az agresszió visszaverésére. Az viszont biztos, hogy végleg megromlanak a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, és visszafordíthatatlanul eljön az újabb hidegháború korszaka.
A magyar kormány jelenleg leginkább azzal van elfoglalva, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát és ideológiai narratíváját. Így foglalja össze a magyar helyzetet a német Bertelsmann Alapítvány legújabb jelentése, amely azt mérte fel, hogy az elmúlt évben miként alakult a demokrácia, a kormányzás és gazdaság állapota a világ 137 olyan államában, ahol még vert végképp gyökeret a jogállam.
Megindult az orosz invázió. Biden felelősségre vonná Putyint, Orbán kimaradna a konfliktusból. A hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök is odaszúrt Matolcsy Györgynek, mondván, a jegybank alábecsülte az inflációs kockázatokat. Az MNB-elnök viszont Orbán Viktort cáfolva írta, hogy a magyar gazdaságnak nem sikerült a kanyarban előznie.
Nem biztos, hogy a hagyományos év eleji béremelés önmagában ellensúlyozni tudná a pénzromlást. Kellenek ehhez a kormány kampánycélú "adományai", amelyek nem mindenkinek egyformán kedveznek: most is a szegények járnak a legrosszabbul.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart – látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével.
Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.
A politikai elemző problémának tartja, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz beavatkozást. Azt mondja, a jelenlegi helyzetben nem folytatható a Kelet felé kilengő hintapolitika.
A kereszténység alapvetően csipkebugyiként funkcionál Magyarországon, riszálni kell a megfelelő ütemben, és valaki egyszer csak beletömi a milliárdokat. Gyakorlatilag két ember áll útjában annak, hogy a kereszténység Magyarországon kizárólag a kormánypárt bunkósbotját jelentse. Ferenc pápa és Iványi Gábor. Vélemény.
Magának kereste a bajt Iványi Gábor azzal, hogy Orbánt élő lelkiismeretként emlékeztette a kormány által politikai védjegyként használt kereszténység valódi mibenlétére. Bár az ellenzék végül nem őt jelölte államfőnek, a hatalom az adóhatóságra osztotta a lelkész gyülekezete, illetve annak karitatív és oktatási intézményei ellehetetlenítésének feladatát.
