Fatörzs vagy félvezető: hogyan rejtőzködnek a katonák az infravörös sugarak elől?
Már-már Harry Potter láthatatlanná tévő köpenyét idézik a legújabb álcázási módszerek, amelyekre az ukrajnai hadszíntéren is szükség van. Főképp a hőérzékelés hihetetlen fejlődése kíván újszerű válaszokat.
Néha annyira sürget az idő, hogy az Ukrajnába szánt Marder (Nyest) páncélozott harcjárműveket csak olajzöldre festik, elmarad az álcázó minta. Így is megteszi – mondják a német adományozók, de igazából ma már a megfelelő álcázás ugyanúgy feltétele a sikernek, mint a megfelelő fegyverzet.
A számítógépesítés már elérte például a közönséges terepszínű egyenruhát is. Rengeteg fotó elemzése alapján állapítják meg a szakemberek, milyen árnyalatok és minták jellemzőek arra a környezetre (erdőre, sivatagra, hómezőre), amelyben a katonák többnyire harcolni fognak. A számítógépes javaslatok alapján készített egyenruhákban órák hosszat próbát ülnek-állnak a katonák, erről megint fotók készülnek, és így jutnak el a környezetnek megfelelő mintához.
Oroszország és a NATO új ütközőzónájában ismertük meg a finn titkot: hogyan lehet túlélni az agresszív szomszédot - Videóriport
Finnország évtizedek óta sikerrel dacol Oroszországgal. Az orosz határ közelében mondták el nekünk ezredesek, egy fegyveres egyetemi docens és egy Oroszország-szakértő, hogy hogyan tartják távol a fenyegető szomszédot. Láttuk, hogy a békés társadalom leple alatt felkészült katonai rendszer bújik meg. Eljutottunk a határon épülő kerítéshez, és az erdőben beszéltünk a NATO-csatlakozás miatt érkező amerikai tankosokkal is.
Az eredmény nem feltétlenül egyértelmű. Hasonló környezetben bevethető hadseregeknél is eltérő minták és színösszeállítások fordulnak elő, bár például az 1990-es évek eleje óta Németországban bevezetett norma (Flecktarn-B) több más hadseregnél is bevált.
Mindez csak az alap. Manapság már nem pusztán a távcsövek, hanem a hőérzékelők és a radarok elől is el kell bújtatni a katonákat, a járműveket, az ágyúkat. Ezer dollárérét olyan hőérzékelő szerezhető be, amely pár dekát nyom, és jó időben tíz kilométerről felismeri egy jármű melegét. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy drónra szerelve messzebbről tud figyelni, mint ahonnan magát a drónt észre lehetne venni. Ráadásul az így szerzett adatokat egyre jobb számítógépes rendszerek dolgozzák fel, egyesítve a szemmel látható, az infravörös és a radaros képet.