Hogyan lett filmes és hogyan került a színház közelébe? HVG portré Bereményi Gézáról, melyben szó van Cseh Tamásról, arról, hogy jelzi-e a hovatartozását, hogy a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett, de gyermekeiről garantáltan nem beszél.
Kijev bombázása után több és hatékonyabb rakétát kell küldeni Ukrajnának, beveti-e Putyin az atomot? Mire jó az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa? Csak találgatják, mire ment Orbán Németországban. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat egyelőre (egy)házon belül maradt.
Tovább tiltakoznak a tanárok, felesküdött Hadházy, sokba kerül nekünk a jegybanki szigor. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A 2015-ös menekültválság hozta el a módszert, hogy ha kell, egy ország akár törvénytelen eszközökkel is akadályozza az illegális migránsok bejutását, de ha valaki mégis átjut a határon, akkor már erősen ösztökélik, hogy gyorsan menjen tovább nyugatra, főként ha Németország a végcél. A gyakorlat meghonosítása főleg az akkori osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, valamint Orbán Viktor érdeme – ma már az egész régió így jár el.
A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A női fejkendő viselete elleni iráni tiltakozások mögött a teokratikus rendszer mély válsága húzódik meg. Az egyre brutálisabb rezsimnek lassan szembe kell néznie a vezetője utódlásával is.
Sokan háborodtak fel akkor, amikor a 2008-as válság idején a korábban nagy profitot termelő bankokat kezdte el menteni az állam. Az idei közgazdasági Nobel-díjasok kutatásai arra adnak magyarázatot, miért lehet mégis a kisebbik rossz döntés a bankmentés, és mit lehet tenni a bankrendszerrel egy válság idején.
A megfejtést a menekültkérdés és a gazdasági bizonytalanság körül érdemes keresni, írja a lap, melynek elemzése hozzáteszi, az utóbbi években a lakosság széles rétegei lettek szélsőjobboldali pártok szavazói, köztük fiatalok is.
Az első világháború után tömegesen álltak munkába a nők. Kaptak is eligazítást hozzá tudós férfiaktól. Papp Barbara: „Nőkérdés” és női iránymutatás című tanulmánya az Aetas című folyóiratban jelent meg.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Trump, Orbán és Meloni is támogatja a spanyol szélsőjobbot. A jelenlegi konfliktusban nem csupán Ukrajna szuverenitása forog kockán, hanem a globális biztonságra, az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a szabad kereskedelemre, valamint a nemzetközi jogra épülő nemzetközi rend. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Akár békeidőben, akár háborúban nincs földi infrastruktúra, jól jöhet Elon Musk reményteli műholdas netszolgáltatása, a Starlink. Ám a kereslet gyorsabban bővül a kínálatnál.
Putyin szerint az ukránok tehetnek a kercsi híd felrobbanásáról, az egészségügyi várólistákat birizgálná a kormány, Max Verstappen másodszor is világbajnok lett. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Hans Bellstedt szerint arra volna szükség, hogy néhány európai ország szorosabban működjön együtt, a partvonalon hagyva ezzel olyan renitenseket, mint Magyarország vagy Lengyelország.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: diákdüh, Pintérkorbács, kukakáosz, hetvenkedés, osonópálya.
Erőszakkal területet foglalni korábban volt szokásos és törvényes. A második világháború óta kevesebb országot vagy országrészt csatoltak el megszállók, ez ma már nem is felel meg a nemzetközi jognak. De aki kész helyzetet teremt, az gyakran nyerhet.
Jókor volt jó helyen két korszak emblematikus alkotója. Találkozásuk a neoexpresszionista fenegyereknek belépőt adott a New York-i művészvilágba, a pop-art ikonnak pedig reményt a megújulásra.
