Trump, Orbán és Meloni is támogatja a spanyol szélsőjobbot. A jelenlegi konfliktusban nem csupán Ukrajna szuverenitása forog kockán, hanem a globális biztonságra, az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a szabad kereskedelemre, valamint a nemzetközi jogra épülő nemzetközi rend. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Akár békeidőben, akár háborúban nincs földi infrastruktúra, jól jöhet Elon Musk reményteli műholdas netszolgáltatása, a Starlink. Ám a kereslet gyorsabban bővül a kínálatnál.
Putyin szerint az ukránok tehetnek a kercsi híd felrobbanásáról, az egészségügyi várólistákat birizgálná a kormány, Max Verstappen másodszor is világbajnok lett. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Hans Bellstedt szerint arra volna szükség, hogy néhány európai ország szorosabban működjön együtt, a partvonalon hagyva ezzel olyan renitenseket, mint Magyarország vagy Lengyelország.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: diákdüh, Pintérkorbács, kukakáosz, hetvenkedés, osonópálya.
Erőszakkal területet foglalni korábban volt szokásos és törvényes. A második világháború óta kevesebb országot vagy országrészt csatoltak el megszállók, ez ma már nem is felel meg a nemzetközi jognak. De aki kész helyzetet teremt, az gyakran nyerhet.
Jókor volt jó helyen két korszak emblematikus alkotója. Találkozásuk a neoexpresszionista fenegyereknek belépőt adott a New York-i művészvilágba, a pop-art ikonnak pedig reményt a megújulásra.
Miért csúszott félre az élete annak a lánynak, aki Audrey Hepburnért rajongott, milyen köznapi szerepeket kellett eljátszania az évtizedek során, és vágyálma helyszíne, Párizs helyett miféle érzelmi hullámvasúton történő utazás jutott neki? Tracy Lets amerikai drámaíró legújabb darabját most láthatja először a magyar közönség.
A miniszterelnök köztudottan a sportnapilappal kezdi a reggeleit, az viszont túlzásnak tűnik, hogy e szokás fenntartása érdekében milliárdokat kelljen kiperkálniuk az adófizetőknek.
Ivan Krasztev a Le Monde populizmus-elemző cikkében hozzáteszi: a magyar miniszterelnök hívei azonban mégis rá szavaznak, de azért, mert döntésüket csak kevéssé befolyásolják gazdasági megfontolások. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem igaz az a közkeletű nyugati felfogás, hogy az orosz társadalom apatikus, nem érdekli a politika, sőt szüksége van az erős kézre, egy cárra. Van egy másik Oroszország is, amely éppen szót kér, és közben sokat kockáztat, mondja a Die Weltnek adott interjúban Karl Schlögel, akinek szűkebb szakterülete Oroszország.
A ciroknak számos előnye akad a kényesebb fajtákkal szemben, és rengeteg felhasználási területe van.
Az állam rossz tulajdonos, mert olcsón árusította ki az állami vagyont, és most túlárazva vásárolja vissza annak egy részét – állítja Mihályi Péter közgazdász, a Magyar privatizáció enciklopédiájának szerzője és a most folyó újraelosztás elemzője.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A köztudatban élő Sissi-képet és Erzsébet királyné élettörténetét is újraírja Marie Kreutzer osztrák rendező a Fűző című filmjében, amelynek a mondanivalója fontosabb a történelmi hűségnél.
A Glagolita misét Európában értetlenség fogadta, ezt még megtapasztalta a szerző, diadalát azonban már nem érhette meg.
Be kell-e fogadnia a sorozás és a katonai szolgálat elől menekülő oroszokat Európának, teszi fel a kérdés szerzőnk. Mi a teendő, ha semmit nem tudunk a közelmúltjukról? Van-e felelőssége az egyes orosz állampolgárnak abban, ami Putyin rendszerében történt, történik? Elég-e erényesnek látszani? Vélemény.
Indulnak a "Sarolta Szalonok".
Néhány éve már azt gondolta, vége a kommunizmus elleni küzdelemnek, és végre írhat a szerelemről és az öregedésről is. Szvetlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író ismét emigrációba kényszerült, és attól tart, hazájában fegyverrel lehet csak megszabadulni Aljakszandr Lukasenka rezsimjétől.
