Nemzetközi lapszemle: Trumpéknál már sosem állnak helyre a normális állapotok
El lehet-e kerülni az USA-ban a tekintélyuralmat, illetve a polgárháborúhoz közeli állapotokat, ahol az emberek 40 százaléka bevallja, hogy dühös a mai választási erőpróba előtt? A háború csak még akutabbá tette az orosz kémveszélyt. Európa okult a válságokból, de azért van még ok aggodalomra. Válogatás a világlapok írásaiból.
Der Standard: Az Egyesült Államokban jelenleg a radikális populizmus jelenti a legnagyobb veszélyt
Trump óta már nem áll meg a tétel, miszerint Amerika immunis az autokráciával szemben – erre emlékeztet írásában Reinhard Heinisch, a Salzburgi Egyetem professzora, aki csaknem huszonöt évig élt és tanított az USA-ban. Olyannyira nem, hogy a rendszer mély válságba jutott, ezért a mai választások előtt fel kell tenni a kérdést: mi jön most? El lehet-e kerülni legalábbis középtávon a tekintélyuralmat, illetve a polgárháború közeli állapotokat? Minden tíz republikánus szavazó közül három szükségesnek tartja az erőszakot, de a demokrata táboron belül is nő azoknak az aránya, akik készek erőt alkalmazni.
A jobboldali jelöltek többsége egyetért a korábbi elnökkel abban, hogy ellopták tőle a győzelmet két éve, vagyis csatlakozik az összeesküvés elmélethez. Európában még egyetlen populista párt sem merte ilyen mértékben megkérdőjelezni a jogállamot. Az emberek 40 százaléka bevallja, hogy dühöt érez a mai erőpróba előtt. Több mint 50 százalék mindkét oldalon elismeri, hogy gyűlölet van benne a másik féllel szemben, amelyet közvetlen fenyegetésnek tart az ország számára.
Miután a Tea Pártból kinőtt Trump-szárny átvette az uralmat a republikánusoknál, és miközben számára Orbán Viktor az egyik példakép, most módszeresen arra törekszik, hogy megfossza hatalmától a liberális intézményeket, pl. a bíróságokat. Populista mozgósítással az államok törvényhozásaira igyekszik áttestálni az irányítást. A cél a többség diktatúrája, és ha sikerül, akkor az jócskán korlátozná a fékeket és ellensúlyokat.
A populista vezetők az egész öreg kontinensen fontos tényezők lettek. Ám Magyarországon, és részben Lengyelországon kívül sehol sem tudták alapvetően felülírni az államrendet. A többpártrendszer, az EU, továbbá a földrész gazdasági összefonódása megnehezíti számukra a mélyreható, rendszerszintű reformokat.