Stresszfaktorok a mindennapokban: tudta, hogy a rossz alvás is okozhat stresszt?
A stressz egyéni élmény, mondják a szakemberek, ezért a rá adott reakciók is változhatnak: van, amelyik erősebb választ vált ki, van, amelyik gyengébbet, de olyanok is vannak, amelyeket észre sem vesszük, csak akkor, amikor már bajt okoztak. Mutatjuk, melyek a leggyakoribb stresszfaktorok és hogyan védhetjük meg magunkat tőlük mindennapjaink során.
Bármennyire is törekszünk a stresszmentes életre, kiiktatni azt semmiképp nem tudjuk a mindennapjainkból, hiszen ez a testünk természetes válaszreakciója bizonyos helyzetekre. Az viszont már korántsem mindegy, hogy ez a reakció milyen erővel hat ránk, mennyi ideig tart és milyen gyakran fordul elő. A stressz egy olyan összetett fiziológiai és pszichológiai reakció, amely akkor aktivizálódik, amikor valamilyen kihívás vagy megterhelő helyzet elé kerülünk. Ez lehet rövid távú (ez az ún. akut stressz), például egy vizsga előtt, vagy hosszabb távú (ez az ún. krónikus stressz), amikor valaki hosszú ideig kénytelen megküzdeni bizonyos nehézségekkel. Ez utóbbit okozhatják például magánéleti, munkahelyi helyzetek vagy egészségi problémák is.
A stressz hatása alatt fokozódik a pulzus, a vérnyomás és az adrenalin szintje megnő: a testünk tulajdonképpen ezzel készül fel a rá váró erőfeszítésekre. Azonban, ha ez az állapot túl hosszú ideig van jelen, annak káros hatása lehet a mentális és fizikai egészségünkre, például szorongást, alvászavart, szívproblémákat és más betegségeket okozhat.
Hétköznapi stresszorok
Nem is gondolnánk elsőre, hogy a napi rutinunkban is több olyan elem lehet, amely stresszt válthat ki. Az egyik ilyen a digitális zaj mértéke és az információs túlterheltség: a közösségimédia-platformok felületét tartósan görgetve szinte feldolgozhatatlan mennyiségű inger ér minket, amely darabokra cincálja a figyelmünket. Egyre csökken az az idő, amelyet a valódi elmélyült figyelem állapotában tudunk tölteni, így agyunk egy folyamatos készültségi állapotban van, amely rendkívül kimerítő, sok esetben pedig szorongáshoz vezethet. Érdemes ezért tudatosan korlátozni a képernyőidőnket: tervezett és tudatos szüneteket tartani, határokat szabni a saját online elérhetőségünknek.
A stressz egyik legjobb ellenszere a jó alvás, de ennek az ellenkezője is igaz: ha nem figyelünk az alvásminőségre, a jó alváskörülményekre – azaz az alváshigiéniánkra –, akkor a rossz alvás szintén okozhat stresszt. Ha keveset alszunk, sokszor felébredünk éjszaka vagy épp álmatlanság gyötör minket, akkor sem az idegrendszerünk, sem testünk más fontos területei nem képesek pihenni és ezáltal regenerálódni. Fontos, hogy kényelmes legyen a matrac, amin alszunk, jó minőségű levegő legyen a szobában és ne érjen bennünket fényszennyezés.
A folyamatos zajszennyezés szintén stresszfaktor lehet. Ezt okozhatja az, ha forgalmas helyen élünk, esetleg zajosak a szomszédok vagy épp építkeznek a közelben. Ebben az esetben hasznos lehet a füldugó, esetleg aktív zajszűrők használata, de növények, különösen a fák is segíthetnek tompítani a városi zajokat, ha azokat a kerítésünk mellé ültetjük. Nem utolsó sorban pedig a jól szigetelő nyílászáróknak is fontos szerepe van abban, hogy kevesebb zaj szűrődjön be. A káosz és a rendezetlenség a környezetünkben szintén káros hatással lehet ránk: egy zsúfolt, rendezetlen tér – legyen az otthon vagy munkahely – észrevétlenül növeli a stresszt, és csökkenti a koncentrációs képességünket.
A leggyakoribb stresszfaktorok
A munkahelyi stressz sokakat érint. Folyamatos, túlzottan magas elvárások (akár önmagunkkal szemben is), teljesítménykényszer, rossz munkakörülmények és a munka és a magánélet közti egyensúly felborulása: ezek mind kiválthatják az akut, de akár a krónikus stresszt is. Sajnos sokan csak akkor veszik észre, hogy végletesen túlhajszolták magukat, amikor már a testük is határozottan jelez. A munkahelyi stressz ellen való védekezésre viszont már nagyon sok hatékony módszer létezik attól függően, hogy mi okozza a legfőbb problémát.
A mérgező kapcsolatok, legyenek azok családtagokkal vagy munkatársakkal, ugyancsak rengeteg energiánkat szívják el akár észrevétlenül is. Ha állandóan alkalmazkodnunk kell, vagy érzelmileg kimerítő interakciókba keveredünk, az nagyban növelheti a stresszt. Ilyen helyzetekben segítségünkre lehetnek önfejlesztő könyvek, személyes vagy csoportterápiás alkalmak.
A mozgáshiányos életmód szintén stressznövelő hatású, az alacsony fizikai aktivitás és a magas stressz együtt pedig tovább növelheti a szorongás, a depresszió és más mentális zavarok kockázatát. A rendszeres testmozgás ezzel szemben természetes módon csökkenti a stresszt, mivel a mozgás során endorfinok szabadulnak fel, amelyek javítják a hangulatot és enyhítik a fájdalmat. Ezen kívül a mozgás csökkenti a kortizol szintjét is, ami enyhíti a stressz hatásait. A sportolás segít abban is, hogy a figyelmet eltereljük a stresszes, negatív gondolatokról. Ha például sétálunk, futunk vagy jógázunk, a koncentráció elterelődik a mindennapi problémákról, ez pedig segíti a mentális pihenést és regenerálódást.
Különböző élethelyzetből adódó stressz
A fiatal felnőttkorban (20-30 év) az egyetemi élet és a munkahelyi kihívások mókuskerekében sokan túl magas elvárásokat támasztanak önmaguk felé, ez pedig hosszú távon kimerítő lehet. Sokan ebben az időszakban szembesülnek először egy-egy nehezebb párkapcsolati kihívással vagy a családalapítás és a gyermekvállalás okozta nehézségekkel. Ebben az időszakban alakulnak át a korábbi kapcsolataink is, barátok morzsolódhatnak le mellőlünk, kapcsolataink is lazábbá válhatnak szüleinkkel, testvéreinkkel.
A felnőttévek (31-50 év) gyors egymásutánjában sokan az életközepi válsággal szembesülnek, amely jelentős szorongást válthat ki. Vannak, akik ilyenkor váltanak karriert, esetleg lakóhelyet változtatnak. Egyre nagyobb teher lehet a munka és a család közötti egyensúly megtartása, a velük járó, egyre fokozódó felelősség szintén stresszfaktor lehet.
Az idősebb felnőttkor (51-65 év) szintén egy újabb időszak, más kihívásokkal. Ekkor észrevehetjük, hogy fizikai állapotunk romlik és már mentálisan sem tudunk úgy teljesíteni, mint korábban. Sokan ilyenkor vesztik el családtagjaikat és akár barátaikat is: a betegségekkel és a halállal való szembenézés kiválthat szorongást, szomorúságot, de akár depressziót is. Bizonyos egzisztenciális kérdések is egyre inkább foglalkoztatják ilyenkor az embereket, legyen szó akár a múltbéli, akár a jövő eseményeiről.
Az időskori (65 év felett) elmagányosodás, a közösségi kapcsolatok leépülése, radikális esetben eltűnése nagyon megterhelő. A folyamatos fizikai és szellemi hanyatlás pedig ugyancsak szorongáskeltő, amely általában együtt jár az önállóság elvesztésének félelmével és a kiszolgáltatottság érzésével is.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
