Valamiért mindig vissza-visszatérünk a különféle csoportosításokhoz, címkékhez, még ha tudjuk is, hogy egyszeri és megismételhetetlen egyéniségünket és életünk teljességét – benne egyedi szexualitásunkat – képtelenség mesterséges kategóriák mentén leírni.
Hasonló testi reakciókkal jár, mint a teherhordás.
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Miért nem tudunk a természetfeletti nélkül, csak materiálisan élni? Miért nem veszik át szociológusok a papok szerepét? A tudományos-technikai forradalom miért nem tünteti el a vallásokat?
Az évek során változnak a párválasztási kritériumaink: sokan exeik nagy részével „szóba se állnának” későbbi szemléletmódjuk, megváltozott értékrendjük alapján. Amikor még kiforratlan a személyiség, akkor a választás is olyan. Az útkeresés során tanuljuk meg, kik vagyunk, ki illik hozzánk.
1700 irigykedő embert vizsgáltak.
Születésünkkor egy papírlap vagyunk, melyen előre beírva hol mondatkezdő betűk, hol üres sorok, hol félig befejezett mondatok láthatók. Vajon mennyire kitöltött sor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Személyiségünk egy életen át változik: fejlődik, javul, torzul, vagy éppen hanyatlik. Ennek alapja agyunk hihetetlenül bonyolult és csodás működésében rejlik. Egyes működéseket őseinktől örököltünk, de a legtöbbet a külső hatások által aktivált gének alakítják ki minden egyes embernél, egész élete során.
Vajon a gyerek földi létének értelmét az adja, hogy kibontakoztassa magát? S a feladatunk csak az lehet, hogy segítsünk neki kibontakozni a maga legbensőbb törvényei szerint? El kell döntenünk – szülőnek, iskolának.
Ma már nem csak az agresszív apa jelenléte vagy a gyermekkori bántalmazás tényezőiről gondoljuk úgy, hogy táptalaja lehet a szélsőséges ideológiák iránti vonzódásnak. A „terrorista alkat” számos, tulajdonképpen pozitív vágya elégül ki például azoknál, akik az Iszlám Államhoz csatlakoznak, és beolvadnak a csoport identitásába.
A divatos mindfulness, azaz a tudatos jelenlét, éberség egyszerre spirituális és pszichológiai fogalom. A pillanat megélésének évezredes technikáit felhasználó új életszemléletet és módszert nemcsak pszichés problémák esetében javasolják, de hasznos lehet azok számára is, akik érezni szeretnék az élet valódi ízeit.
Egy kanadai kutatás szerint elfelejthetjük a tanmeséket.
A gyász szubjektív. Ha tehát terápiás segítséget szeretnénk, érdemes áttekinteni a kínálatot, és kiválasztani a számunkra leginkább működő módszert. A nem klasszikus terápiáknak is számos formája elérhető ma Magyarországon.
Ellentmondásos, ahogy a tizenévesek a mobilos szakításhoz állnak.
A Valentin-nap rózsaszín köde sem tudja eltakarni a tényt, hogy két ember intimitásában markánsan megmutatkozik az alá-fölé- vagy mellérendeltség. Noha a szexuális működés rendkívül sokat változott az elmúlt évszázadokban, a hatalmi viszonyok átrendeződése ma is tart.
Sokan az újévet, mások az ihletet várják, de rosszul teszik: valószínűleg senki sem tud egyik napról a másikra megváltozni. De mindig lehetünk egy kicsit jobbak, egy kicsit figyelmesebbek, egy kicsit aktívabbak, ha lépésről lépésre, apránként, kitartással, a hibáinkból tanulva haladunk.
Mi a valódi, tartós boldogság titka, és hogyan érhetjük el? Többek közt erről beszélgettünk Sonja Lyubomirsky bestselleríró boldogságkutató pszichológussal.
Hihetetlen, de igaznak tűnik.
Sokféle elválás létezik, a baráti elköszönéstől kezdve a gyomorszorítóan tragikus elhagyásig. Az élmény a körülményekhez képest attól is függ, milyen korai tapasztalataink vannak, hogyan vártak minket a szüleink, amikor megszülettünk, örültek-e nekünk, megéltük-e, hogy pótolhatatlanok vagyunk számukra.
Nemcsak szórakoztat, gyógyít is a népszerű játék.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
