Hogyan fordulunk magunk ellen, és betegítjük meg magunkat? Meddig és miben okolható a beteg? Feldmár András pszichológus és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója ezúttal a test és az én kapcsolatáról beszélget.
Feldmár András: Karl Menninger 1938-ban publikálta Az ember önmaga ellen című művét, amelyben az önpusztítás impulzusát vizsgálta. Az ő interpretációjában az önpusztítás az életben maradásnak, a túlélésnek, az életösztönnek az egyik variációja. Bizonyos szituációkban megtanuljuk úgy megvédeni, megőrizni magunkat, hogy az agresszív impulzusunkat önmagunk ellen fordítjuk. Fritz Perls a retroflection kifejezést adta ennek a viselkedésnek. Úgy vizualizálta, mintha az egyén egy bástyából csak egy pici lőrésen keresztül látná az ellenséget, íja kihúzva, nyila a másik felé mutat, el akarja találni, meg akarja sebezni, de az utolsó pillanatban mégsem az ablakon keresztül lő, hanem az ablak mellé. A falról a nyíl visszapattan, és őt magát sebzi meg. Menninger és Perls szerint ez a leggyakoribb mechanizmusa annak, ahogy beteggé tesszük magunkat. Minél jobban gyűlölök valakit, annál betegebbé teszem magam, mert megtanultam, hogy az ellenségemet védjem magamtól, ne magamat az ellenségemtől.
Büky Dorottya: Mindig ideges leszek, amikor teljesen félreértve a szeretet eszményét, mindenféle hófehér guruk és tanítók megrónak, ha úgy véled, hogy van ellenséged. Sok spiritualista iskola még gondolkozni sem enged arról, hogy ki a barát, és ki az ellenség.
F. A.: Az én definícióm szerint az a barátom, aki a szívéhez közel hordozza az én érdekeimet. Aki ezt nem teszi, az az ellenségem. Nincs középút. Aki nem a barátom, az az ellenségem.
B. D.: Ez így azért elég erős. Rengetegen vannak, akik közömbösek nekem és velem kapcsolatban, mások a helyzetükből adódóan olykor bántanak, vagy legalábbis nem képviselik az érdekeimet, mégsem akarom ellenségnek tekinteni őket.
F. A.: Pszichológiailag, pszichoszomatikailag jobb, ha nem engedjük meg magunknak a kvázi neutrális középső kategóriát. Ahol a „sem nem ellenségem, sem nem barátom”-csoport elhelyezkedik a világomban, oda rejthetem azt, aki tulajdonképpen az ellenségem, csak nem akarom róla ezt tudni, elismerni, bevallani. Finomíthatom úgy, hogy vagy szeretek, vagy gyűlölök valakit. Másképp: akitől mindenből többet akarok, több figyelmet, több mindenfélét, azt szeretem, akitől kevesebb időt, figyelmet, egyebet akarok, azt gyűlölöm. És persze, ez is túlzás, hiszen úgy is csinálhatok, mintha közömbös lennék. De önmagam karbantartásához jobb a fekete-fehér, mint a sok szürkeség. Jobb a másikban felismerni az ellenséget, és lenyilazni a bástyáról, mint kinyírni önmagamat.
Feldmár András pszichológus, akinek a napokban jelenik meg új könyve Félelem, düh, agresszió és szex címmel és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója beszélgetése teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, május 26-án megjelent számában olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!
Ön felismeri, ki a barátja és ki az ellensége? Hogyan működik párkapcsolatban és a családban? Megvalósítja önmagát? A HVG Extra Pszichológia TESZT különszámából most megtudhatja! Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadónál!
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
