A családot szívünk szerint a béke szigetének tekintenénk, ahol az élet csatamezejéről hazatérve megpihenhetünk. Pedig még a legjobban működő családokban is dúlnak hatalmi harcok, és időről időre felüti fejét a versengés.
Nagyon is konkrétan tudunk felhőtlenül örülni.
Természetes folyamat, hogy egy párkapcsolatban összecsiszolódunk, alakulunk egymáshoz. De mennyi változás egészséges? Hogyan képviselhetjük magunkat egy domináns partnerrel szemben? Almási Kitti pszichológus cikke.
Ráadásul ellentmondásosan indokoljuk meg.
A hatodik hét a vízválasztó.
Testrészek, amelyek túlélték a testet, s a test halála után még képviselték gazdájukat. Utaztak, eltűntek, felbukkantak vagy csak álltak csendben és formalinban. Cserna-Szabó András író elsőként Rózsa Sándor fejének ered a nyomába.
Hogy is zajlik az ún. mentális felkészülés az olimpiára, melynek során az élsportolók pszichológus támogatását is igénybe véve győzik le szorongásaikat, gátlásaikat? Faludi Viktória pszichológus tíz éve készít fel sportolókat, Szilágyi Áron kardvívóval is dolgozott, aki ma lép pástra az olimpián. Az ő írását olvashatják, egészen friss minielemzéssel arról, mi történhetett Rióban Imre Gézával, amikor 14-10-ről elvesztette az olimpiai döntőt.
A Mit üzen a tested? Gyógyító kommunikáció belső világoddal című könyvet jegyző Buda László pszichiáter, a szomatodráma módszer magyar kidolgozója működésének középpontjában a test és a lélek közötti kapcsolat helyreállítása áll. A testkultusz és testünk gyűlöletének paradoxonáról, a betegségek okairól kérdeztük.
Alig fejeződött be a foci-Eb, kezdődik az olimpia: sokak számára a nyár legfontosabb eseményei. Vajon mi az, ami a sportnézésben magával ragad minket? Miért szurkolunk? Sokan akár annyira, hogy életmóddá válik számukra a kedvenc csapatuknak való drukkolás. Bolló Henrietta doktorandusz, szociálpszichológia kutató írása.
Az extrovertáltak és a szorongók pláne.
Egy friss kutatás felfedezte, hogy az egyik agyféltekénk tud kevésbé mélyen aludni, mint a másik. De örüljünk ennek vagy sem? Simor Péter, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alváskutatója megírta nekünk.
Forradalmian új hazugságvizsgáló a láthatáron.
Evolúciós tudás a túlélés érdekében.
Nyáron kicsik és nagyok, fiatalok és korosabbak falatnyi fürdőruhában strandolnak. A nagyok, a fiatalok és a korosabbak már eldönthetik, hogyan, milyen fürdőruhában érzik jól magukat, mennyit mutatnak a testükből. De mi lesz a kicsikkel? Pláne, amikor a strandon vetkőzésről vagy akár a nudista strandról van szó. Deliága Éva gyermekpszichológus véleménye.
Korunk rögeszméjévé vált a testi szépség. A vékony és karbantartott test jóval többet jelképez, mint egészséget: lényegében a társadalmi sikeresség kulcsának tartjuk. A legtöbb ember számára e testideál azonban elérhetetlen, ami mélységes frusztrációt okoz, akár a teljesen normális súlyúaknak is.
Kutatás bizonyítja, hogy bosszúszomjasabbak a friss hatalmasok.
„A szomszédasszonyom lefogyott, rengeteg ruhája nagy lett rá, és nekem adta őket, hogy kezdjek velük valamit. Ne hozzak be neked belőlük?” – kérdi az asszisztenslány a kolléganőjétől, természetesen jóképű csoportvezetőjük füle hallatára. „Nincs egy rongyod se, és kövér is vagy” – valójában ez a kedvesnek álcázott ajánlatban rejlő üzenet, és résen kell lenni ahhoz, hogy egyszerre két fronton is helytálljon az ember (nő) a helyes válasszal. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.
Többé nem érdekes, ki mit ír az igényeiről a profilján.
Az biztos, hogy magasabbra törő álmokat dédelgetnek, mint a hagyományos felállású családok lánygyermekei.
Minek javítani az önértékelésünkön, ha úgyis olyan menő a profilunk?
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
