A szépségideál változása mindig egyfajta reakció a kor egészségügyi és társadalmi körülményeire. Érthető, hogy a jóléti társadalmakban, ahol mindenki számára korlátlanul hozzáférhető az élelem, és egyre inkább terjednek a civilizációs betegségek – elhízás, cukorbetegség – felértékelődött a testét tudatos kontroll alá hajtó ember képe. A karcsúság jelképezi a boldogságot, a kompetenciát, a szexuális vonzerőt és egészséget, ezzel szemben a túlsúlyt lustasággal, sikertelenséggel, boldogtalansággal és akarathiánnyal társítjuk. Csak vékonyan tudunk beilleszkedni és érvényesülni az életben – sugallja a médiában megjelenő hirdetésözön. Kirekesztett pedig senki sem szeretne lenni, ezért szinte bármit hajlandók vagyunk megtenni, hogy elfogadjanak minket.
A mai ideálok elérhetetlen messzeségben vannak azonban például egy átlagos nő számára. Ma a magas, vékony, keskeny csípőjű, de nagy mellű nő a minta, és a média azt a látszatot kelti, hogy ha keményen dolgozunk, elérhetjük a vágyott alakot. Ez azonban teljesen ütközik a valósággal, az átlagnők genetikai adottságaival. Egy normális női test zsírtartalma 22–25, a kívánatos alakú modelleké 10–15 százalék, továbbá a fent leírt testalkata csupán a nők töredékének van.
Nő a nők szerepbizonytalansága
Shutterstock
Így a nők jelentős része egész életében szélmalomharcot vív a saját testével. Egyre többen kezdenek drasztikus fogyókúrába, ahol nem az egészség megőrzése, csupán a szépség elérése a cél. De nemcsak a túlsúlyos, hanem a normál testsúlyú nők körében is egyre gyakoribb a testsúlyuk, alakjuk miatti szégyenérzet és alacsony önértékelés. A Dove Önbecsülési Alapjának tíz ország bevonásával készült felmérése szerint ma már a nők 98 százaléka elégedetlen a külsejével, s ez független a testtömegindexétől.
Ide tartozik, hogy a női szerepek néhány évtized alatt teljesen átalakultak. Előtérbe került a női szexualitás, az önmegvalósítás és karrier, értékké vált a teljesítmény és a versengés, a testkontroll pedig a sikeresség fokmérője lett. Mindez fokozta a nők szerepbizonytalanságának érzését. Ennek megfelelően gyarapszik a női testtel foglalkozó szépség- és fitneszipar, amely a változó igényeket igyekszik kiszolgálni. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb fogyókúra hosszú távon hizlal, és minél fiatalabban kezd el valaki diétázni, annál elhízottabb lesz az idő előrehaladtával.
Kohlné Papp Ildikó dietetikus, pszichológus cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvasható, mely test és lélek egymásra hatásával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat – a kiadónál! Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
